.jpg)
Évente több százezer dél-koreai kiskorú hagyja el otthonát, hogy az utcán éljen. Egy felmérés szerint az elcsatangolók majd fele testük áruba bocsátásából tartja fenn magát.
A szöuli kormány jelentése szerint évente nagyjából 200 000 kiskorú hagyja ott otthonát családon belüli erőszak, de gyakran akár az iskolában rájuk nehezedő nyomás okán. A felmérésben megkérdezett 175 tinédzser fele testük áruba bocsátásából tartja fenn magát, 40 százalékuk pedig volt már elszenvedője szexuális erőszaknak.
A 12 és 18 évesek között végzett kutatás megállapította, hogy sokan egyfajta közösséget építenek egymás közt, az interneten szerveződve. Ezek a „szökevény csoportok” együtt bérelnek kis lakásokat, ahol szexpartnereiket is fogadják. Nem egyszer fordul elő, hogy elszegődnek idegenekhez a lakhatás és ellátás reményében, akik aztán illegálisan dolgoztatják őket, vagy prostituáltként futtatják a fiatalokat.
A felmérés kimutatta, hogy a szökött gyerekek fele a szülőkkel kapcsolatos konfliktusok miatt lépett le, jó 30 százaléknak pedig a tanulmányaikkal akadt olyan problémájuk, ami miatt úgy érezték, a szökés lehet a megoldás.
Az ázsiai országban nagyon nagy a nyomás a gyermekeken, mely legtöbbször az iskolákban jelenlévő elvárásoknak tudható be. Ez a dél-koreai oktatási rendszerből adódóan legtöbbször 12 éves kor környékén kezdődik, ami miatt sokan már ekkor összeroppannak és kilépnek a társadalomból.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) rangsorában az iskolai nyomásnak meg is vannak az eredményei: a koreai tanulók folyamatosan az első 10-ben foglalnak helyet teljesítményük alapján. Ez persze napi szintű, éjszakába nyúló tanulás eredménye, melynek, mint látjuk, megvan a társadalmi ára.
Az „ipart”, amit az otthonról megszökött tinédzserek űznek, a technikai fejlettség is segíti. Kuncsaftjaikat legtöbbször az interneten szerzik, amiket kávézókban érnek el. Létezik már olyan mobiltelefonos alkalmazás is Dél-Koreában, melyen szexuális szolgáltatást lehet hirdetni, egyben az „üzletet” megkötni.
A rendőrség miért nem tesz a nyilvános websiteok ellen? Tesznek, de sokat nem segít. Az utóbbi években gombamód szaporodó oldalakat gyakran bezárják, ám a tulajdonosok egész egyszerűen más névvel újraindítják azokat.
A kormány szerint Dél-Koreában 147 000 nő él prostitúcióból, ám civil szervezetek ennek a számnak a többszörösét emlegetik.
