Történelmet ír ma Latin-Amerika. Ez lesz ugyanis az első alkalom arrafelé, hogy egy egykori vezetőt népirtás vádjával saját országában bíróság elé állítanak.
Efrain Ríos Montt, Guatemala legvéresebb időszakának mészárosa közel 2000 őslakos meggyilkolásában lehet felelős. Bár a védelem szerint az egykori tábornok immunitást élvez, az ügyészség úgy látja, emberiesség elleni bűncselekményekre az nem vonatkozik.
Ríos Montt 1982 tavaszán puccsal ragadta magához a latin-amerikai ország elnöki székét. Egyes források szerint ebben a CIA is segítette, tény, a Reagen-kormányzattal szoros kapcsolatot ápolt. Hatalmának másfél éve az 1960-tól 1996-ig tartó polgárháború legvéresebb időszaka volt. Az államügyész hivatala összesen 1771 őslakos kiirtását tudja bizonyítani, de elnöklése alatt legalább 200 nőt megerőszakoltak, tízezreket pedig kitelepítettek a tábornok katonái.
Az amerikai hírszerzés már az ötvenes években beleszólt a folyamatos puccsokba. A hatvanas években az ekkor magalakuló jobboldali milíciák és gerilla-csapatok jelentettek veszélyt a kormányra. A hetvenes években Jimmy Carter elnöksége megszakította a támogatásokat, mivel a rezsim egyre nyíltabban ment neki a jogsértések ellen tiltakozó őslakosoknak. Az országból sokan menekültek, a szomszédos Mexikóban menekülttáborok jöttek létre. A katonai diktatúrák sorának az 1986-os szabad választások vetettek véget. A gerillákkal ugyanakkor csak 1996-ban, az ENSZ segítségével sikerült békét kötni.