Külügyér

New York legelitebb része Manhattan. McDonald’s és Nobu, a kettő között semmi. Akkor vajon mi számít középosztálynak arrafelé? Van egyáltalán értelme ennek a fogalomnak? Mennyit keres ott egy rendőr, mennyit a tanár?

Manhattan az Egyesült Államok legsűrűbben lakott része. Lakosainak száma megegyezik Budapestével, ám területe kevesebb, mint a magyar főváros kiterjedésének ötöde. A magas épületek erdeje egy zárt világot rejt el, melybe belelátni nehéz, mivel nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy egy ilyen környéken rendezzék be életüket.

A New York Times nemrég megjelent riportjában egy helyi nő arra panaszkodik, hogy a szuper olcsó és a mega drága üzletek és éttermek között nincs semmi. „Csak a McDonald’s, a mexikói és a Nobu.” A kérdés az, hogy vajon ezek a szélsőségek, vagy az elképesztő lakásárak „kiölték-e” Manhattanből a középosztálybelieket?

A lakásárak más amerikai nagyvárásokhoz képest az egekben vannak New York ezen részén. 4000 dollárért lehet itt havonta kibérelni egy átlagosnak mondható lakást, míg bárhol máshol az országban ugyanez akár ezerből is kijön. Egy hajvágás, a rezsi, vagy a tej ára az amerikai átlag kétszerese. Ha valakinek van fölösleges másfél millió dolcsija, az vehet egy manhattani lakást, de ha nem akar valaki feltétlenül New York centrumában élni, elég lehet 200 000 is ugyanazért a színvonalért.

Nem csoda, hogy az értékek  és az arányok eltorzulnak egy ilyen helyen. A középosztály fogalma az Egyesült Államokban nem egy nehéz kérdés, az ország lakosainak többsége mindenhol büszkén vállalja, hogy ő bizony a középső rétegek táborát gyarapítja. Nem ilyen egyszerű a válasz Manhattanben.

Bár a középosztályra nincs pontos definíció, felmérések alapján egy négytagú család 70 000 dollárnyi éves jövedelemmel a mediánhoz tartozónak számít. Így 30 és 100 ezer dollár között is középre helyezhető egy család, ám a Hudson folyó torkolatánál ez inkább 45 és 135 ezer között lehet- mutat rá a New York Times.

Hogy kik keresnek ennyit arrafelé? Magyarországról nézve meglepő a válasz. Egy rendőr öt éves tapasztalattal a világ pénzügyi központjában akár 70 000 dollárt is hazavihet, de egy tanár egy sima önkormányzati suliban ennél többet is megkeres. A valódi középosztályi létet Manhattanben csak a szellemi foglalkozást űzők alakíthatják ki maguknak. Egy pszichológus máshol a felső rétegekhez tartozik, arrafelé viszont csak a mediánt érheti el. 

David Cameron brit miniszterelnök kiszivárgott beszédében- mely végül elmaradt- megpendítette országa EU-ból történő kilépését. Ugyanakkor felmérések azt mutatják, a brit állampolgárok körében az unió egyre népszerűbb.

Régóta bevált toposznak számít a tétel a britek EU-ellenességéről. Erre erősített volna rá David Cameron, Amszterdamban tervezett beszédében, mely aztán az algériai túszdráma miatt elmaradt. A beszéd részletei azonban kiszivárogtak. De vajon jól kalkulál-e a brit kormányfő, ha azt gondolja, országának többsége helyesli kemény politikáját Brüsszellel szemben?

Cameron beszédének vázlata megemlíti, hogy egyes EU-politikák alól mentességet kérne London, illetve egy népszavazáson döntenék el a további brüsszeli kapcsolatok milyenségét. Ez teljes mértékben megfelel a kormányzó konzervatívok felfogásának, azonban úgy tűnik, hogy az EU-szekpszis mögött már nem áll az ország többsége.

Az EU-ellenesség egyre kisebb méreteket ölt, főleg a fiatal, 18 és 34 éves rétegek körében. Az e korcsoportba tartozók kétharmada az Európai Unió mellett tenné le a voksát, ha népszavazásra kerülne a sor. Csak a 60 éven felettiek körében magas még mindig a közösség elutasítottsága.

Az egész társadalomnak már csak a 42 százaléka látná az EU-n kívül országukat, a tavalyi 51 százalékkal szemben. Igaz ugyanakkor, hogy csak 36 százalék mondta egyértelműen, hogy maradni kéne a közösségben, bár ez a szám komolyan nőtt 2012 eleje óta. 

Németországban is egyre nagyobb gond az energiaárak emelkedése. Az alternatívák keresésének egyes módozatai azonban megdöbbenést okoznak.

Globális probléma az energiaárak emelkedése, így az alól Európa legnagyobb gazdasága sem kivétel. Bár az olcsóság mellett romantikus dolog havas téli estéken a kandalló elé telepedni, azonban a benne ropogva égő fa egyre kevésbé kerül legális úton a nappalikba.

Németországban a fűtés ára egyes becslések szerint az idei télre 22 százalékkal nőtt. Ezzel arányosan növekszik azon háztartások száma is, melyek fatüzeléssel igyekeznek átvészelni a hideg időszakokat. A Focus magazin szerint 2011-ben csaknem 400 000 fatüzelésű kályha kelt el országszerte, és ez a szám már 2005 óta folyamatosan emelkedik.

A fa iránti nagy kereslet magával hozta annak drágulását is, így mind „kreatívabb” módon igyekeznek a kevésbé tehetősek beszerezni a tüzelőt. Magyarul lopnak. Nemrég egy Berlin közelében fekvő erdőből lovasítottak meg egy egész rakásnyi tölgyet, melynek piaci értéke 150 euró, azaz 44 000 forint körül mozog. Az egyik legnagyobb fakitermelő tartomány, Brandenburg erdeiből évente nagyjából félmillió euró értékben tűnnek  el a faanyagok.

A lopásokat már ipari méretekben űzik. Egyesek hatalmas mennyiségű fát tulajdonítanak el, majd azokat az interneten, vagy újsághirdetések útján értékesítik. Persze a lopáshoz nem kell különösebb szervezettség, vagy technikai felkészültség. Egyszerűen csak megállnak a gépjárművel az erdő szélén, nyugodtan bepakolják a szajrét, majd elhajtanak- írja a Spiegel.

Egy pofon egyszerű megoldást agyaltak ki a német redőtársaságok. Eszerint a kitermelt fát az erdő belsejében tárolják, ahova személygépjárművel lehetetlen eljutni. Az ipari méretekben lopkodók azonban feltehetőleg nem a Smart-jukkal portyáznak, így a nagykutyák tovább fosztogatnak majd. 

Rájár a rúd a szlovák államelnökre. Nemrég gyakorlatilag gyilkosként állították be, most pedig vádat emelt ellene a parlament, az alkotmány szándékos megsértése miatt.

44 ellenzéki képviselő megszavazta, hogy 30 napon belül a parlament rendkívüli jelleggel ülésezzen, ahol döntenek arról, hogy Ivan Gasparovic megsértette-e az ország alaptörvényét. Ehhez azonban minősített többségre lesz szükség, ami 90 képviselőt jelent.

Északi szomszédunknál emberemlékezet óta nem történt meg, hogy egy államfő szándékosan hágja át az alkotmány valamely rendelkezését. „Az alkotmánysértés két momentumban jelenik meg a javaslatban. Az egyik az méltányos határidő, amelyet az aláírók szerint az államfő háromszorosan is túllépett, ugyanis a 18 hónap háromszor annyi, mint amennyi idő alatt más posztokra ki szokták nevezni a tisztviselőket. A második jogalapot pedig abban látják, hogy Gašparovič átlépte államfői jogköreinek határát, mégpedig azzal, hogy az indoklása szerint megválasztásának körülményei, nem pedig a megválasztott személye alapján hozta meg döntését. Olyan foglalkozásbeli mulasztást vett figyelembe, amely ügyben nem is indult fegyelmi eljárás a megválasztott személye ellen.”- áll a Parameter.sk hírportál hasábjain.

Josef Centést másfél éve választották meg az ország új főügyészévé. Ez még az előző, Iveta Radicova által vezetett kormány alatt történt. Ám ez a parlamenti erőviszonyok miatt nem ment valami könnyen, közben pedig törvényt is módosítottak. Erre hivatkozva Gasparovic eleddig nem volt hajlandó kinevezni Centést posztjára, ami pedig kötelessége lett volna az Alkotmánybíróság szerint is.  A mostani ellenzék és a kormánypártok között Centés ügyében (is) puskaporos a helyzet, előbbi támogatja kinevezését, utóbbi viszont az előző kormány hibáira hivatkozva ellenzi azt. 

Kína eddig ipari méretekben ontotta a fröccsöntött, nyugaton értékesített eszközöket, vagy a ruhákat. Ennek azonban mindinkább vége. Az új tömegtermékük a diplomás humanoid.

A mai huszonévesek nagyszülei, de még szülei körében is nagy szó volt, ha legalább az elemit sikerült elvégezni. Az olcsó, betanított munkaerő ugyanis nem a jól iskolázottságáról volt híres. Ma azonban a lehetőség egyre szélesebb rétegeknek áll rendelkezésre. Tanulni ma egyre menőbb Kínában.

Ráadásul sokan angolul tanulnak az egyetemeken, hogy aztán a világban is boldoguljanak. Nem ritka látvány egy kínai kollégiumban, hogy amerikai sorozatokat bámulnak a fiatalok, így csiszolva kulturális és nyelvi ismereteiket.

Amíg Magyarországon kivonják a pénzt a felsőoktatásból, addig Kínában 250 milliárd (!) dollárt áldoznak rá évente. Ezzel tízmilliókat juttatnak diplomához, a tanulatlan, vidéki gyökerű, egyre inkább a városokba törekvő fiatalok közül.

Veszélyeket is rejthet ugyanakkor magában ez a nagyütemű középosztályosodás. Kína gazdasági növekedése az elmúlt évben lassult, bár még így is irigylésre méltó mutatókat produkál. Ha nem nő a gazdaság, akkor korlátozott lehetőségeik lesznek a diplomát szerzetteknek.

Ha azonban beválik a terv, akkor jól képzett rétegeivel az ország bátran veheti fel a kesztyűt a Nyugattal. Az állam 2015-ig előirányzott tevében sok „menő” ágazatban akar munkahelyeket teremteni. Ilyen a megújuló energia-források, az informatika, vagy a hibrid autógyártás területe.