Kína eddig ipari méretekben ontotta a fröccsöntött, nyugaton értékesített eszközöket, vagy a ruhákat. Ennek azonban mindinkább vége. Az új tömegtermékük a diplomás humanoid.
A mai huszonévesek nagyszülei, de még szülei körében is nagy szó volt, ha legalább az elemit sikerült elvégezni. Az olcsó, betanított munkaerő ugyanis nem a jól iskolázottságáról volt híres. Ma azonban a lehetőség egyre szélesebb rétegeknek áll rendelkezésre. Tanulni ma egyre menőbb Kínában.
Ráadásul sokan angolul tanulnak az egyetemeken, hogy aztán a világban is boldoguljanak. Nem ritka látvány egy kínai kollégiumban, hogy amerikai sorozatokat bámulnak a fiatalok, így csiszolva kulturális és nyelvi ismereteiket.
Amíg Magyarországon kivonják a pénzt a felsőoktatásból, addig Kínában 250 milliárd (!) dollárt áldoznak rá évente. Ezzel tízmilliókat juttatnak diplomához, a tanulatlan, vidéki gyökerű, egyre inkább a városokba törekvő fiatalok közül.
Veszélyeket is rejthet ugyanakkor magában ez a nagyütemű középosztályosodás. Kína gazdasági növekedése az elmúlt évben lassult, bár még így is irigylésre méltó mutatókat produkál. Ha nem nő a gazdaság, akkor korlátozott lehetőségeik lesznek a diplomát szerzetteknek.
Ha azonban beválik a terv, akkor jól képzett rétegeivel az ország bátran veheti fel a kesztyűt a Nyugattal. Az állam 2015-ig előirányzott tevében sok „menő” ágazatban akar munkahelyeket teremteni. Ilyen a megújuló energia-források, az informatika, vagy a hibrid autógyártás területe.