Külügyér

Öt lefejezett test lebegett a napokban egy szaúdi város felett. Az illegális bevándorlókat ijesztgetik. 

Szaúd- Arábia gyakran megmutatta már, nem kispályás, ha a büntetés-végrehajtás kreativitásáról van szó. A napokban Jizan városában öt jemeni állampolgárt fejeztek le, szokás szerint, karddal, majd a torzókat két daru közé kifeszítve fellógatták.

Az öt férfit szervezetten elkövetett bűncselekményekkel vádolták, illetve azzal, hogy megöltek egy szaúdi állampolgárt. A különösen kegyetlen látványt nyújtó „installációt” egy, a Jizani Egyetemhez közeli téren állította fel a gondos hatóság.

A szaúdi btk. megírását nem előzte meg különösebb társadalmi vita. A Saría alapján hozott ítéletek szerint halál jár nemi erőszakért, hitelhagyásért, fegyveres rablásért, drogkereskedelemért, boszorkányságért, és persze gyilkosságért is. Ez évben már 47 hivatalos kivégzést hajtottak végre a monarchiában- állítja az Amnesty International, ám a valós szám ennél is magasabb lehet, mivel sok halálos ítéletet titokban hajtanak végre.

Helyiek szerint egyébként a mostani, különösen kegyetlen eljárással a hatóságok az illegális bevándorlóknak próbáltak üzenni. Jizan az a város, ahova sok emigráns érkezik a környező országokból és Afrikából. Nemrég Rijád ultimátumot intézett az illegális migránsokhoz, hogy 3 hónapon belül rendezzék státuszukat. 

Omán betiltaná a szem kivételével az egész arcot elfedő kendő viselését autóvezetés közben. Szaúd-Arábiában feltehetőleg hatás nélkül marad a rendelkezés, ugyanakkor európai vitákban érdekes lehet.

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács szaúdi ülésén Omán közlekedésügyi delegáltjai álltak elő az ötlettel. Szerintük a nikáb viselése veszélyes az utakon, mivel csak egy keskeny résen látnak ki az autót vezető nők. Ha a javaslatot elfogadják az együttműködés tagállamai, úgy büntethetik a tradicionális ruhában vezetőket.

A rendelkezés kimenetele egyáltalán nem fogja érinteni a mostani ülésnek helyet adó Szaúd-Arábiát. A szigorú monarchiában ugyanis egyelőre azért küzdenek egyes nők, hogy egyáltalán a volán mögé ülhessenek.

Franciaországban a szenátus 2010-ben hagyta jóvá az arc elfedésének közterületi tiltását. A rendeletben szerepel a símaszk, vagy a bukósisak viselésének tilalma, ám az igazán nagy vitát a nikáb és a burka elmeszelése váltotta ki. Kanadában úgyszintén tiltott az arc elfedése közterületen, csakúgy, mint Belgiumban. Bár Spanyolországban nincs a fentiekhez hasonló rendelkezés, Katalóniában korlátozottan hordható csak nikáb, vagy burka, és számos további nyugati országban terítéken van a tiltás kérdése. 

Egy nyugat-svédországi városban vaskos kártérítést kapott egy fiatalember, aki nem volt hajlandó kezet rázni egy nővel. Egyenlőség vagy multikulturalizmus?

Trollhättan önkormányzatánál kívánt gyakornokoskodni egy muszlim fiatalember, aki az interjú végén elutasította egy leendő női kollégával a kézfogást. A jelentkező arra hivatkozott, hogy vallási okokból csak akkor szoríthat nővel kezet, ha azután egyből megmosakodhat. A nőt annyira felháborított a fiatalember viselkedése, hogy megtagadta a felvételt.

Az ügy az Esélyegyenlőségi Ombudsmanig jutott, amitől az iroda annyira berezelt, hogy egyből kicsengetett 30 000 koronát, azaz egymillió forintot a sértettnek, aki így elállt a pertől. A városháza közleményben szégyellte magát, megígérve, már dolgoznak a valóban egyenlő bánásmódot biztosító munkakörnyezet felállításán.

A Svéd Demokraták nevű, bevándorlás-ellenes párt pedig egy másik biztoshoz, az Igazságügyi Ombudsmanhoz viszi az ügyet, mivel szerintük elfogadhatatlan az egyezség. Ahogy vezetőjük fogalmazott: „az egyenlőség fontosabb a multikulturalizmusnál”- idézte a The Local svéd lap. 

Bevándorló gyökerekkel rendelkező városrészben törtek ki zavargások a svéd fővárosban. A szegregáció lehet a valódi ok. 

Hétfőről keddre virradóra ismét zavargások törtek ki Stockholm egyik külvárosi negyedében. A második napja tartó randalírozásnak ezúttal parkoló autók estek áldozatul. A meggyújtott járműveket a tűzoltóság képtelen volt eloltani, mivel az ő autóikat is megtámadták, kövekkel dobálták a többségében fiatalkorúakból álló bandák.

A helyzet reggelre normalizálódott, a tüzeket rendőri biztosítással oltották el a tűzoltók. A zavargásokban a hatóságok szerint 50-100 ember vehetett részt. Néhányan közülük mindössze 12-13 éves gyerekek- közölte a svéd főváros rendőrségének szóvivője.

A főként bevándorlói hátterű közösségek által lakott Husby külvárosban azután szabadultak el az indulatok, hogy néhány napja rendőrök lőttek agyon egy 69 éves férfit. Egy helyi, arab származású joghallgató és civil aktivista szerint állandósulni fognak a ma hajnalihoz hasonló események, egészen addig, míg nem esnek egyenlő elbírálás alá a városrészben lakók a többségi társadalom tagjaival. Az Uppsalai Egyetem politikatudósa egy svéd hírügynökségnek úgy nyilatkozott; az ilyen zavargások egyre gyakrabban fordulnak elő, amíg a szegregáció mélyül.

Peking saját levegőjének szennyezettségével játszik pasziánszt: ellenfele nincs, saját rekordjait dönti meg újra és újra. Bár ez inkább nevezhető orosz rulettnek.

A WHO egészségügyi határértékénél jelenleg is 10-szer nagyobb a kínai főváros levegőjének szennyezettsége. Ez a túlzott iparosodás és az autók rohamosan növekvő száma miatt lehetséges. Nemrég egy egykori, környezetvédelemért felelős állami hivatalnok borította ki a bilit a világsajtóban, amikor azt mondta, a kormány csak az ipari növekedésre fókuszál, miközben megöli a lakosságot az emiatt mérgezővé váló levegő.

Persze a kormányzat is felismerte, a gyilkos levegő nem épp vonzó egy világváros esetében (sem), ám a legújabb intézkedésüktől csodát várni nem érdemes. Nem az ipari termelést korszerűsítik, esetleg az autóforgalmat kívánják visszafogni, hanem az utcai sütödékre irányítják a célkeresztet. A városvezetés szerint a legtöbb utcai hússütő és büfés engedély nélkül működik, ezzel megindult a hajtóvadászat az új bűnbakok ellen.

A nagy szennyezők, akik valóban felelősek azért, hogy Peking fuldoklik, megússzák. A szerény megélhetésért hajtó utcai ételárusok viszont a havi átlagfizetés (kb. 5000 jüan) akár dupláját is befizethetik büntetésként, ha úgy dönt a hatóság. Persze az eredményeket hajszolni kell: a pekingi vezetés nemrég ígéretet tett arra, hogy 12 milliárd eurót költenek a következő 3 évben a levegő minőségének javítása érdekében. Kiben támadtak kétségek az eredményességet illetően?