@Punxsutawney Mormota: "Az olaj hiányánál van egy égetőbb gondjuk is - felmérések szerint 25-30 év múlva elfogy az édesvizük. Pontosabban csak a külföld gondolja azt, hogy ez egy égető gond, az ország vezetői a szokásos tolvajlással vannak elfoglalva. "

A víz mindig is probléma volt azon a területen. Nem véletlen, hogy az Ottomán Török Birodalom is csak a félsziget tengerpart közeli részeit hódította meg, a 2 millió km2-nyi sivatagi területet meg ott hagyta a nomád beduinoknak.
Annyi változott, hogy az olajpénzek révén hatalmas tengervíz desztíllálókat, vízvezetékeke, és öntözőrendszereket alakítottak ki.
És lesz-e pénz az olaj után is a fenntartásukra?
Lesz. Csak nem az olajból. Főleg, hogy az elmúlt pár évtizedben olyan ütemben vásárolták be magukat mindenhová (termelő cégektől a luxus hotel láncokon át a hadiipari cégekig), aminél csak a kínai és indiai felvásárlás volt nagyobb ütemű. Azon cégek és vállalkozások nyereségének x%-a hozzájuk folyik be, mint tulajdonosokhoz.
De benne vannak az energetikában is rendesen. Az enbergetikátazért külön kezelem, mert azt elsősorban a saját területükön akarják megvalósítani: megújuló energiaforrásokból tervezik ellátni magukat: Nap, víz, szél és atomenergia. Hatalmas projektek kezdődtek az elmúlt években.
Az olajat pedig majd az ipar alapanyagaként akarják használni (az exportáláson kívül): műanyagipar, vegyipar, gyógyszergyártás. Már épülnek Szaúdban az új hi-tech iparvárosok (olyan szép kis "arabos" nevekkel mint King Abdullah Economic City, Jizan Economic City, Medina Knowledge City, stb).

Nem ezzel van gond Szaúdban, hanem egyedül a wahhabizmussal. Még a királyság intézményét meg a királyi családot sem bántanám, ha a wahhabi klérus hatalmát megszüntetnék.

@Punxsutawney Mormota:

Te most arról az Ománról beszélsz, ahol 1970-ig középkori állapotok voltak, többek között létezett a rabszolgaság.

Nézd meg, hogy mi történt azóta. Kábúsz szultánt 1970-ben megkérte a hadsereg, hogy ugyan puccsolja már meg a faterját. Annyira nem volt ellenére az ötlet, mert akkor már harmadik éve volt házi őrizetben. Ami meg azóta történt nem mondom, hogy példátlan, mert látsz hasonlót Katarban és Dubaiban is, de az biztos, hogy a szultán a közel-kelet legnyitottabb és valami egészen furcsán demokratikus országát hozta létre.

@fehérfarkas: Egy kicsit félreértettük egymást. :) A víz hiányát én Jemenre értettem. Sana'a-ból Dohába tartó gépen egy ENSZ-es pali ült mellettem és dumáltunk Jemenről. Én rábeszéltem Őt, hogy menjen el Socotrára, Ő nem tudott rábeszélni, hogy látogassak el egyszer Pakisztánba :)
Na de vissza a lényeghez. Ő mesélt néhány száraz tényt Jemen vízügyi helyzetéről, illetve arról, hogy mennyi pénzt síboltak el nemzetközi projektekből, amelyekből többek között desztilláló üzemeket kellett volna építeni, illetve csak szimplán olyan vízügyi beruházásokat végrehajtani, ami jóval takarékosabbá tenné a víz "kitermelést" a jelenleginél.

@Punxsutawney Mormota:
Ománban sajnos nem voltam, de 1x el akarok oda is jutni. :)

Jordániának nem jutott olyan könnyű lehetőség a fejlődésre mint Ománnak, hiszen olaj nélküli sivatagot kapott a brit felosztáskor (de még tengerpartból is csupán 27 km jutott nekik). De a wahhabiták által elüldözött Hasemita család sarjai egész jó kis országot csináltak abból a területből. Habár a vidéki sivatagos területek még elmaradottak, de Ammant és nagyobb városokat eléggé jól felfejlesztették és modernizálták. Amman most már felveszi a versenyt életszínvonalban bármelyik közép-európai fővárossal - sőt Bukarestet vagy Szófiát már rég le is hagyta.
Igaz, Jordánia hatalmas pénzeket fektetett az oktatásba és képzésbe. :)

@Punxsutawney Mormota:
Tényleg féélreértettük egymást. Lehet, hogy azért, mert Jement én már leírtam. Vagy legalábbis az elkövetkezendő jó pár évtizedben ott semmi jóra nem számítok.
Bár a Közel-keleten ez semmit sem jelent, mert pl. a szomszédos Ománban sem gondolta 1969-ben senki, hogy 1 év múlva 1970-ben a saját fia puccsolja meg az uralkodót, a britektől függetleníti az országot, és teljesen új politikát folytat, ami az országot páár évtized alatt a legmagasabb életszínvonallal rendelkezők közé teszi (beleértve ebbe az oktatást és egészségügyet is).
Lehet, hogy akár 6 múlva Jemenben is lesz egy ilyen váltás, hogy valaki átveszi hatalmat (a ma hatalmon levő politikusoktól), és beviszi Jement a 21. sz-ba :)

@rabelais:

speciel az USA jelenleg ezzel förtelemmel reklámozza magát a térségben...

Iraq: A Decade of Hell
www.youtube.com/watch?v=rtuk08E09cw

@Punxsutawney Mormota:

pl. sikeres turisztikai desztinációt csinált Ománből

en.wikipedia.org/wiki/Tourism_in_Oman

@Punxsutawney Mormota:

afelől nem vagyok biztos, hogy demokratikus, mindenesetre nyitottnak felettébb nyitott

Welcome to Oman
www.youtube.com/watch?v=8bXSdZv-kMk&list=PL2412AE8C06F3E5DA

@Punxsutawney Mormota:

A srác Oxfordban tanult - magyar wiki szerint.

A német wiki nem említi Oxfordot, de tény, hogy nem egy bunkó beduin a srác (Mára már bácsi).

az efféle nyugati behatás egyáltalán nem ritka az olajállamok kékvérű elitjében, ez a szaúdi csóka is vhol modern (nyugati) világ és a helyi hagyományok között egyensúlyoz

Inside the Saudi Kingdom (BBC Documentary)
www.youtube.com/watch?v=au9Aqd_-2hc

mondjuk azért király dolog lehet ilyen helyi kiskirálynak lenni:)

@Rigor Mortis:

kitűnő észrevétel, de a milánói elvtársak "humánuma" talán még inkább összhangban volt a barbár középkor hagyományaival

Mussolini Execution Full Video - (EXTREMELY GRAPHIC)
Read more at www.liveleak.com/view?i=381_1322985947#XlT6r4kv6uc5LOP7.99

a fene se érti, hogy a szeretőjét miért végezték ki...

és ez a közszemle...

@calabria007:
Ománban az tetszik, hogy úgy modernizálta magát, hogy közben nem vált a sokadik Dubai-já (mint a térség többi olajállama). Nem érezte úgy, hogy aa modernitást feltétlenül felhőkarcolókkal kell kifejezni, hogy a pár milliós lakossága ellenére úgy nézzen ki mint a 15 milliós New York vagy a 20 milliós Shanghai. Ománban ezzel szemben tilos a felhőkarcolóépítés, ugyanakkor a régi épületeket nemcsak a városokban, de még a falvakban is felújították :)

@fehérfarkas:

Omán tényleg érdekes helynek tűnik, de az én "arab"-kedvencem egyértelműen Dubaj.

Ez a város élő cáfolat az összes iszlám/arab-ellenes sablonra.

A szaúdi állammal kapcsolatban azonban meglehetősen ambivalens érzéseim vannak.

Valami nagyon nem stimmel azzal az országgal.

@calabria007:
A wahhabizmus nem stimmel vele. A környező Arab-félszigeteki országok (Jemen kivételével) mutatják milyen lehetne Szaúd Arábia a wahhabizmus nélkül.
De már maga az ország elnevezése is necces: egy nedzsdi törzsről van elnevezve, amelyik a britek segítségével elfoglalta a félsziget 3/4-ét, és segített a briteknek legyőzni az utolsó kalifátust.
Ők ezt a török uralom aloli függetlenségi háborúnak nevezik, és a nyugati médiában és törikönyvekben is ez az elnevezés terjedt el, de nagyon sok muszlim és keleti források máshogy látják ezt.

De nem szabad összekeverni az összes szaúdit a wahhabitákkal. Nagyon sok szaúdi egyáltalán nem wahhabi. A gond az, hogy az országban minden ami az erkölcsinek és vallásinak nevezett tárgykörbe esik, az a wahhabi klérus és az alája tartozó vallási rendőrség hatáskörébe tartozik. Ilyen nincsen sem Ománban, sem az Emírségekben, sem Bahrainban, sem Katarban, sem Kuvaitban (meg Jemenben sem).
De az elmúlt időszakban Szaúdban is elkezdődtek a változások, és már sokkal több minden szabad, ami korábban tiltott volt. Ezt nevezik dubajizációnak. Látják, hogy az adott dolog nem rossz, és az iszlámmal sem ellentétes, sőt nagyon is jól megfér a vallással együtt, és elkezdik utánozni benne.
(bár valójában kuvaitizációnak kellene nevezni, mert az Arab-félszigeten ott kezdődött el leghamarabb a modernizáció, csak a 90-es évek elején az iraki megszállás és háború ezt megakasztotta, és újra fel kellett építeni az országukat, és ezalatt Dubai átvette a vezetést)

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: A faterja is ott tanult, aki aztán valami egészen rettenetesen hülye uralkodó volt. Ebből is látszik, hogy még egy oxfordi diploma sem garancia arra, hogy valakiből jó uralkodó vagy ember vagy munkaerő váljon. :)

@fehérfarkas: Én tényleg, mélyen és szívemből ajánlom mindenkinek Ománt, mint turisztikai desztinációt. Elmentünk a régi fővárost meglátogatni. Nizwa egyszerűen lenyűgöző! A régi erőd és körülötte a piac olyan hangulatot áraszt, hogy az ember szinte várta, hogy mikor tűnik fel valamelyik háztetőn Aladdin hóna alatt a lopott dinnyével. Még mielőtt lehurrognátok - tudom, hogy az Bagdad volt :))), de akkor is... Szóval nekem annyira bejött ez a falusias, de mégis szupermodern jelleg, hogy egy-két éven belül visszamegyek és megnézzük a Salalah régiót is délen. Mivel Salalah gyakorlatilag a jemeni határon van, így még jobban ki fog ütközni, hogy milyen egy állam, amikor jól irányítják és milyen, amikor a politikusok polgárháborúba vezénylik.

@calabria007: Azt írtam, hogy valami "furcsán demokratikus". Nézd, kb. 99,9%, hogy az öreg szultán meleg mint a sivatagi homok (hm, duplán szimbólikus). Nem tudom, hogy ennek a ténynek mi köze van ahhoz, ami az országban végbe ment, de mindenesetre viszonylag kevés keleti despota építtetett 160 millió dollárért csili-vili operaházat. Ugyebár az arabok és az opera, nem sok közük van egymáshoz, ha lehúzzuk a történetből Aidát és Othellót. :)

A furcsa demokráciát arra is értettem, hogy az egész közel-keleten ott a legjobb a nők helyzete. Az Öregnek vannak / voltak női miniszterei, női nagykövetei - legalábbis a helyiek elmondása szerint. Mascat / Muszkat tengerparti sétányán nem egy tinédzser lányt láttam, akik bízvást indulhattak volna bármelyik külvárosi diszkó "ifjú kurva" versenyén a ruházatuk alapján. Természetesen ott is láttam nőket talpig burkában vagy hijabban (bocs' soha nem tudom, hogy mi a különbség), de nagyságrendekkel kevesebbet, mint mondjuk Katarban.

@fehérfarkas: Nem hiszem, hogy Jemen erre az útra lépne valaha is. Sokkal nagyobbak a törzsi ellentétek - amelyeket persze személyes indíttatások is tüzelnek -, hogy valaha is annyira lenyugodjanak a kedélyek. Pedig így is valami szívfájdítóan csodálatos természeti és építészeti értékekkel rendelkezik.

@Punxsutawney Mormota:
Hát igen, Omán majd 1x meg akarom nézni. :)

@Punxsutawney Mormota:

nofene, csak nem vmi közel-keleti "marchenkönig" reinkarnáció? :)

hu.wikipedia.org/wiki/II._Lajos_bajor_kir%C3%A1ly

@Punxsutawney Mormota:

Ománban mintha 2001-ben lett volna az utolsó kivégzés

www.deathpenaltyworldwide.org/country-search-post.cfm?country=Oman

@Punxsutawney Mormota: " Nem tudom, hogy ennek a ténynek mi köze van ahhoz, ami az országban végbe ment, de mindenesetre viszonylag kevés keleti despota építtetett 160 millió dollárért csili-vili operaházat. Ugyebár az arabok és az opera, nem sok közük van egymáshoz, ha lehúzzuk a történetből Aidát és Othellót. :) "

Azért vannak operaházak más arab országokban is. Kairóban a leégett régi helyére a japcsdikkal terveztettek egy sokkal monumentálisabbat és modernebbet a 80-as években. Alexandriában pedig még mindig a királyság korában épített díszes régi épület van, csak felújították az elmúlt évtizedekben.
Marokkóban Rabatban, Casablancában és Marrakeshben van operaház.
De Szíriában is van operaház. Algériában pedig tavaly kezdtek el építeni egy modernet.
Az viszont valóban igaz, hogy az Arab-félszigeten az ománi volt az első operaház.

"A furcsa demokráciát arra is értettem, hogy az egész közel-keleten ott a legjobb a nők helyzete."

Katar is ezzel reklámozza magát :)
Persze az csak jó, ha ilyenekben versenyeznek egymással az országok, hogy melyikben jobb élni, melyik nyújt magasabb életszínvonalat, oktatást, egészségügyi ellátásokat, munkalehetőségeket, fizetéseket, életkörülményeket, stb...
Sok más ország követhetné a példájukat és beszálhatna ebbe a versenybe :)

@Punxsutawney Mormota:

az bizony nagyon érdekes vidék lehet:)

Magical Dhofar
www.youtube.com/watch?v=i5E2QsVNKq0

azért amikor először belebotlottam ebbe a videóba egy kissé megdöbbentem a bikiniben az úszómedence partján pezsgőző európai turisták láttán:)

mondjuk a méregzöld táj sem semmi:)

@Punxsutawney Mormota:
A hijab = fejkendő.
A burka = az arcot is eltakaró egyberuha, amit Afganisztánban viselnek.
A csador = az egész testet takaró fekete lepel, de az arc szabadon van.
Az abaya = olyan mint a csador, vagyis az arc szabadon van az egész testes elfedő kendő vagy lepelszerű ruhában, csak a csadornál dísszesebb, illetve többféle képpen lehet viselni (az egyéni kreativítást bele lehet tenni). És a csadorral ellentétben számos színben és mintában lehet kapni.
A nikáb = olyan mint a csador, de az arc is takarva van.

A szúdi nők általában nikábot, csadort vagy abayát használnak.
Iránban a mecsetekben a nőknek kötelező a csador (bár manapság ezt nem veszik szigorúan), de az utcán sima utcai öltözet + hijab is elég.
Burkát Afganisztán egyes törzsi területein (illetve az onnan származó nők a nagyobb városokba beköltözve is ragaszkodnak hozzá) és Pakisztán ún. Törzsek Földje (FATA) területén használják.
Törökország, Maghreb, Egyiptom, Malajzia, Indonézia, Pakisztán pándzsábi és szindh területei, Banglades, Szíria, Jordánia a hijabot, vagyis aa fejkendőt használja (bár egyes vidéki területein azért vannak nők, akik még ma is eltakarják az arcukat).

@Punxsutawney Mormota:
De azért vannak más nagyon szép arab országok is: a Maghreb országai, Egyiptom (Kairó fakultatív kiránduláson pont a lényeget nem mutatja, legalább 1 hét kell a várost felfedezni; Alexandria pedig szinte nem is szerepel a magyar utazási irodák programjában; vagy ott van a Szíva- és a Fajjum oázisok), Jordánia, Libanon pedig szépen újjáépült a polgárháború után.
Szíria és Irak sajnos a polgárháborús helyzet miatt nem javasolt, pedig ott lenne mit nézni.
Algéria a Maghreb országaiból most kezd még csak nyitni a tömegturizmus felé, olyan szép helyek vannak ott simán felveszik a versenyt Marokkóval és Tunéziával. De 10 év múlva már ez is olyan tömegturistás lesz, mint a másik 2.

@calabria007: USA-ban pedig két hete még sem tartja vissza a turisták 10 millióit, hogy évente oda vándoroljanak :)

@calabria007: Látod, ez még nem jutott eszembe az Kabússzal kapcsolatban, de mindenképpen érdekes párhuzam.

@fehérfarkas: Jó, ennek az opera-dolognak annyira nem néztem utána :) Az viszont biztos, hogy az ománi alkotmányba belefoglalták a férfiak és nők egyenjogúságát, nem tudom, hogy mi a helyzet a többi arab állammal. Az is biztos, hogy a nők aktív és passzív választójoggal is bírnak.

A nikábról jut eszember (kösz a felvilágosítást!). Ülünk a tengerparton és ebédelünk egy étteremben. Letelepszik mögénk egy család, a nő nikábot visel. Kihozzák a fagylaltjuk, a nő elkezdi enni, ami persze egy vicces mozdulatsor, ha az ember lánya nikábot hord. A férj valamit mond a nőnek. A nő rázza a fejét. Apa tovább beszél a nőnek, aki rendületlenül rázza a fejét. Majd a sokadik nekifutásra a nő nagy nehezen levette a kendőt az arca elől, így normálisan tudta a fagyikelyhet enni. Ebből azért látszott, hogy nem mindig a férfiak ragaszkodnak feltétlenül a hijab / nikáb / burka viseléséhez.

@calabria007: Muscatban is látsz nyugati turistákat bikiniben a tengerparton. Jó, nem ez az általános, inkább az egyrészes fürdőruha, de a bikinire sem szólnak egy büdös szót sem.
Ismertem ezt a videót, tényleg csodálatos lehet a saját szemeddel látni, hogy a sivatagban egy gigászi zöld oázis van.

@Punxsutawney Mormota:
Szaúdon kívül a többi arab országban a nőknek is van választójoguk. Igaz, Szaúdban a férfiaknak sincsen, hiszen a király nevezi ki a vezetőket, és nem pedig választás/szavazás alapján történik.

Egyiptomban a parlamenti képviselők 1/3-a nő.
De az arab félszigeten a leegelső női parlamenti képviselő Bahrainban volt.
Az első arab női miniszter Irakban. És több más arab országnak is volt vagy van női minisztere: Jordánia, Kuvait, Libanon, Omán, Szíria (valamint női elnökhelyettes is volt), Jemen, Algéria, Egyiptom, Tunézia, Líbia.

Persze miniszternél magasabb elnöki vagy miniszterelnöki posztig nem arab muszlim országokban jutottak a nők: Indonézia, Pakisztán (2x is), Banglades, Törökország, Albánia (a komcsi rezsim utáni mostani köztársaságinak), Szenegál, Kirgizisztán, Bosznia-Hercegovina, Koszovó
(Iránban a 79-es forradalom után a miniszterség mellett az elnökhelyettesi poszt volt a legmagasabb, amit nő betöltött - ezért ezt csak zárójelben teszem, mert az elnökhelyettes mégiscsak alacsonyabb az elnöknél vagy miniszterelnöknél).

Visszatérve Szaúd Arábiára, egy idei királyi rendelet már megengedi a nőknek, hogy a Tanácskozó Gyűlésben (= súra) részt vegyenek, de a férfiaktól elszeparálva (a modern technika révén történik a kommunikáció köztük).

@fehérfarkas:
Szaúd Arábiában pont az a vonzó, hogy olyan titokzatos, elzárt. Ha az Arab-félszigeten kellene élni, akkor Ománt vagy az Emírségeket választanám (de Kuvait, Katar vagy Bahrain ellen sem tiltakoznék).
De megismerés szempontjából Szaúd titkozatossága, zártsága az érdekes.

Leginkább az, hogy azt a nyugati sztereótípiát cáfolja, ami az egyik hozzászólótól is elhangzott, miszerint a "középkori" mentalitás vályogházakban lakást jelent, szegénységet, technikai elmaradottságot.
Szaúdban a középkori mentalitás (az al-Szaud család a középkori európai királyok dinasztikus világi hatalmát, a wahhabita klérus és vallási rendőrség meg a római katolikus egyház és az inkvizíció uralmát jelentik) a legmodernebb technológiák importját és alkalmazását, és nagyon magas életszínvonalat, ingyenes oktatást és egészségügyi ellátásokat jelentenek nemcsak az állampolgároknak, de még a bevándorló munkavállalóknak (expatoknak) is.
Hogy a 21. sz. és a 13. sz. egyszerre van nemcsak jelen az országban, hanem jól megfér egymással.
Ezt a szomszédos arab olajállamokban sem lehet vizsgálni, hiszen azok mentálisan sokkal nyitottabbak (liberálisabbak, nagyvilágibbak).

@fehérfarkas:

"De lehet, hogy az szaúdban élők nem akarnak az amerikai és ausztrál őslakosság sorsára jutni."

nézd, az Egyesült Államokban különböző időszakokban érkeztek indiánok, fehérek, feketék. hogy ki milyen sorsra jutott, annak semmi köze nincs a sorrendhez. ahhoz viszont igen, hogy mennyire fejletlen, elzárt kultúrájuk van. a szaudik tehát pont az elzárkózással fognak rossz sorsra jutni.

"Egyáltalán nem, mert az éppen akkor ott jártakban olyan élményt ér el, amit hitelesen tudnak átadni az ismerőseiknek + az újság és a TV is bemutatja, így azok is látják, akik akkor pont nem tartozkodtak azon a téren."

ahhoz, hogy a TV bemutassa, nem kell kiakasztani. a többi ehhez képest jelentéktelen.

"Tudod, más a lelki hatása, ha egy hivatalos kivégzőteremben csinálják távol elzárva az emberektől, mintha amikor bármikor bármelyik téren megtörténhet a kivégzés."

szerintem nincs jelentős különbség.

" Ezzel szemben a kivégzőtermekben végzett kivégzéseknek nincsen ilyen lelki hatása."

viszont van másfajta elég erős hatása, amit a szabadban nem lehet megvalósítani. a zárt falak, a terem kongása, a rab végigkísérése a folyosón. a rideg környezet... sokkal félelmetesebb.

a legjobb az lenne, ha az állam profi horrorfilmesekkel rendeztetné meg a kivégzést, nem gondolod?:)

@calabria007: dugulj már el az offtopicolással, te rögeszmés hülyegyerek!

@rabelais:

untatsz picinyem:)

@rabelais: "nézd, az Egyesült Államokban különböző időszakokban érkeztek indiánok, fehérek, feketék. hogy ki milyen sorsra jutott, annak semmi köze nincs a sorrendhez. ahhoz viszont igen, hogy mennyire fejletlen, elzárt kultúrájuk van. a szaudik tehát pont az elzárkózással fognak rossz sorsra jutni."

Azért igenis van annak jelentősége, hogy az őslakos indiánok előbb ott voltak, aztán később majd megjelentek a fehérek. Meg a négerek hogyan kerültek oda Afrikából. Nem az őslakos indiánok vitték oda őket. Egy kicsit nem ártana tanulmányoznod a történelmet.

Szaúd Arábia egyáltalán nem elzárt. Vagy legalábbis nem információs és üzleti értelemben.
Szaúd Arábia hi-tech technológiai importja messze meghaladja a közép- és kelet-európai országokét. Az üzleti befektetők is igencsak nagy számban mennek oda USÁ-ból, Nyugat-Európából ugyanúgy mint Kínából és Indiából. De vendégmunkások (expatok) is a világ minden tájáról mennek oda. A lakosság fele vendégmunkás.

Amit bezárkózásnak nevezel, az valójában a saját kultúrájuk és hagyományaik túlzott védelme. A modern technológiát és tudományokat átveszik, de nyugati világnézetet nem.
És miért is kellene nekik is elnyugatosodniuk?
Szerintem inkább a szomszédos öbölállamok példáját kellene követniük mint az Emírségek, Kuvait, Katar, Bahrain vagy Omán.

@rabelais: "viszont van másfajta elég erős hatása, amit a szabadban nem lehet megvalósítani. a zárt falak, a terem kongása, a rab végigkísérése a folyosón. a rideg környezet... sokkal félelmetesebb."

Nem a halálra ítéltet akarják halra ijeszteni :D
Hanem a rossz/gonosz szándékú embereket elrettenteni.

"ahhoz, hogy a TV bemutassa, nem kell kiakasztani. a többi ehhez képest jelentéktelen."

Nem ugyanaz a pszichológiai hatása.
Ahogyan fordított esetben is más a pszichológiai hatása, amikor TV híradóban nézel meg egy gyilkosságról szóló hírt Bivalybasznádról tudósítva, vagy ha pont a te utcádban történt az eset. Hiába mutatja mindkettőt a TV, mégis teljesen más a hatása.
Ugyanis ami elég távol van az embertől, mert soha vagy csak nagyon ritkán jut el oda, az pszichológiailag nincs rá olyan hatással, azzal szemben közömbös. Míg ha valami olyan helyen történik, ahol rendszeresen megfordul, akkor az pszichológiailag is jobban hat rá.

Ráadásul itt olyan társadalomról van szó, ahol az utcán elhagyott pénztárca zsebretétele is bűnnek számít az ott élő emberek szemében. A gyilkosságok, utcai erőszakok, erőszakos rablások, rablógyilkosságok, drogosok hada, stb pedig a legrosszabb rémálmuknak. És nem is akarják, hogy ilyenekkel teli legyen az országuk. Sőt, ha a kemény büntetések elrettentik a bűnözőket, annál jobb az élőknek.

@fehérfarkas:

azért a királyi többessel csínján bánnék... ez a rendszer egy központilag menedzselt diktatúrára emlékeztet...

a jelek szerint a Szaúd család a hatalmi legitimációját a vallási fanatizmusban találta meg

ami pedig a nyílt kivégzéseket illeti:

1848 előtt még nálunk is volt pallósjog

akár egy gazdagabb földesúr is összehozhatott efféle katartikus szeánszokat...

a szaúdiak csak fáziskésében vannak, nekik még természetes az ami nekünk már nem

@fehérfarkas:

azért sokak szerint csak egy meglehetősen "exkluzív kör" jár oda befektetni:)

JP Morgan Chase & the Saudi Oil Colony
October 19, 2011 — Dean Henderson
deanhenderson.wordpress.com/2011/10/19/jp-morgan-chase-the-saudi-oil-colony/

@calabria007: nem tudom el ment-e a válaszom

@calabria007:
Nemcsak az olajra gondoltam. Én olyan beruházókra gondoltam mint a Philips, Siemens, Alstom, China Railway, Ericcson, Cisco, Orange Business Services, Mars, Danone, stb...

Rijádtól 60 km-re van a világ legnagyobb szarvasmarhafarmja (37 ezer Holstein marhával), és a világ egyik legnagyobb tejtermelő gyárával. Sivatagi ország ellenére a mesterséges öntözéseknek köszönhetően számos élelmiszerből már exportálnak is.

2005-ben éve kezdtek el építeni több hi-tech ipari város (KAEC, JEC, MKC, stb):
www.youtube.com/watch?v=c9r1PFWDMdU
Megépítik Mekka-Jeddah-KAEC-Medina gyorsvasútat 350km/h sebeséggel (Haramain projekt, vasútállomások: Fosner & Partner, vonatok: Alstom, vasúthálózat: China Railway).
www.youtube.com/watch?v=GvQtWlPxRwo
2009 őszén adták át a világ legmodernebb egyetemét (KAUST = King Abdullah University of Science & Technology), több mint 60 ország diplomásai járnak oda mesterképzésre (csak másoddiplomás mesterképzés van), az iskola igazgatója a Szingapúri Egyetem korábbi igazgatója:
www.youtube.com/watch?v=axQe5ElwTxs
Rijádban épül a felhőkarcolókból álló KAFD (King Abdullah Financial District) üzleti negyed:
www.youtube.com/watch?v=UvfGQ12cAw0
www.youtube.com/watch?v=XoV50YuqGvQ
idén márciusi felvétel hol tart az építkezés:
www.youtube.com/watch?v=2F9gkjCDxcE
És ilyen lesz, amikor teljesen elkészül (ez még csak látványterv):
www.youtube.com/watch?v=zn2MHMo3IpE
És még lehetne sorolni a fejlesztéseket. Ezek a fejlesztések nem 100%-ban az olajpénzekből történnek, hanem külföldi befektetők bevonásával, ahol win-win alapon mindkét fél jól jár.

@calabria007:
Nemcsak az olajra gondoltam. Én olyan beruházókra gondoltam mint a Philips, Siemens, Alstom, China Railway, Ericcson, Cisco, Orange Business Services, Mars, Danone, stb...

Rijádtól 60 km-re van a világ legnagyobb szarvasmarhafarmja (37 ezer Holstein marhával), és a világ egyik legnagyobb tejtermelő gyárával. Sivatagi ország ellenére a mesterséges öntözéseknek köszönhetően számos élelmiszerből már exportálnak is.

2005-ben éve kezdtek el építeni több hi-tech ipari város (KAEC, JEC, MKC, stb):
Megépítik Mekka-Jeddah-KAEC-Medina gyorsvasútat 350km/h sebeséggel (Haramain projekt, vasútállomások: Fosner & Partner, vonatok: Alstom, vasúthálózat: China Railway).
2009 őszén adták át a világ legmodernebb egyetemét (KAUST = King Abdullah University of Science & Technology), több mint 60 ország diplomásai járnak oda mesterképzésre (csak másoddiplomás mesterképzés van), az iskola igazgatója a Szingapúri Egyetem korábbi igazgatója:
Rijádban épül a felhőkarcolókból álló KAFD (King Abdullah Financial District) üzleti negyed:

idén márciusi felvétel hol tart az építkezés:

És ilyen lesz, amikor teljesen elkészül (ez még csak látványterv):

És még lehetne sorolni a fejlesztéseket. Ezek a fejlesztések nem 100%-ban az olajpénzekből történnek, hanem külföldi befektetők bevonásával, ahol win-win alapon mindkét fél jól jár.

Miután ahogy írtad, Szaúd Arábia nem demokrácia, így akárki nem kap engedélyt a befektetésre. Ehhez megfelelő kormányzati jó kapcsolatot kell ápolni az országgal. Így mi magyarok örülhetünk annak is, hogy a Szentkirályi megkapta az exportengedélyt Szaúdba (de persze mivel nincsenek olyan nagy magyar vállalatóriások mint a németeknek a Siemens, vagy a franciáknak az Alstom, ezért akarva sem tudnánk olyan beruházásokban részt venni, mint azok;
az, hogy régen volt a Videoton meg Ikarus... az már jó régen volt, ma ezek a Széles birodalomban halvány árnyékai csak a régi időszakuknak).

Az éremnek van másik oldala is: amíg a sivatagban építkeznek, és abból vonnak be fejlesztési területeket addig minden rendben van. Csakhogy Mekka és Medina esetében a teljes régi városrészt lerombolták, kb 20 ház maradt csak meg. Még az Ottomán korszakban épült várat is ledózerolták (annak a helyén épült a 600m magas Abraj al-Bait felhőkarcoló:). A török külügyminiszter kulturális genocídiumnak nevezte azt, ami a 2 szent városban történt. A világörökség 2 városa úgy tűnt el a dózerok talpai alatt, hogy még az UNESCO sem szólalt fel ellene.
(nem magával az épülettel van a bajom, hanem azzal, hogy szándékosan oda építették a régi épületek helyére - 500 méterrel vagy 1 km-rel arrébb építik akkor is ugyanolyan látványos lenne, hiszen egy ekkora épület több tíz km távolságból is látható;
csak a wahhabita ideológiájuk miatt nekik direkt a régi épületek helyére kellett építeniük,
pedig mind a muszlim országok, mind a helyi lakosság közül sokan tiltakoztak ellene,
csak itt jön képbe az, hogy ez nem demokrácia, és amit elterveznek, azt akkor is keresztül viszik, ha másoknak nem tetszik)

@fehérfarkas: Így tudtam csak elküldeni, mert valamiért a youtube-os videókkal többször próbáltam nem sikerült, csak miután a videókat kiszedtem. Vagyis az egyik próbálkozásomnál mégis betette a videókat, csak a szöveg második felét lehagyta.

@fehérfarkas:

túl sok linket akartál egyszerre küldeni

@fehérfarkas:

itt mindent az olaj mozgat:)

az általam belinkelt cikkben is van egy rakás infra-fejlesztés:)

@fehérfarkas:

a szaúdi mezőgazdaságról eddig csak elrettentő példaként hallottam (méregdrága és fenntarthatatlan)

mintha mostanában ők is szembesülnének ezzel, az utóbbi időben inkább a szudáni és az etiópiai földvásárlásaik vágták ki a biztosítékot...

Buying farmland abroad
Outsourcing's third wave
www.economist.com/node/13692889

kormányzati szinten vettek földet a valódi tulajdonosok kisemmizése mellett

@fehérfarkas:

te miért vagy ennyire kurvára fafej?

"amikor TV híradóban nézel meg egy gyilkosságról szóló hírt Bivalybasznádról tudósítva, vagy ha pont a te utcádban történt az eset."

bocs, de a két eset, amit felsorolsz ugyanaz az eset. a bivalybasznádiaknak ugyanis az ő utcájukban történt a dolog. a többieknek meg nem, akárhova is akasztod ki az embert. a legtöbb embernek az NEM AZ Ő UTCÁJÁBAN történt.

Jizan=Bivalybasznád

a legtöbb ember a tévében esetleg megnézi, és valami messzi helyen történt neki a dolog, szerintem a kongó folyosó nekik félelmetesebb volna.

@calabria007:
Az olaj az még sokáig fontos szerepet fog betölteni Szaúd Arábiában. Mind bevétel szempontjából, mind politikailag. Amíg az olaj a világgazdaság fő mozgatórugója, addig az egyben globális politikai hatalmat is jelent a világ legnagyobb olajkészletével rendelkező országnak.

De a saját gazdaságukat már nem arra akarják alapozni, hogy csupán az olajexportból éljenek meg.
A saját belső gazdaságuk számára az olaj inkább az ipar alapanyaga legyen: műanyagipar, vegyipar, gyógyszergyártás, stb...
És ilyen projektek kezdődtek el. A 2005-ben elkezdett új városok ipara már mind erre épül.
Emellett hatalmas összegeket fektetnek a megújuló energetikába is, valamint atomerőműveket is akarnak építeni (Iránnal szemben őket az USA nem fogja szankciózni), vagyis az energiaellátásukat az olajtól és földgáztól függetleníteni.
Így az olaj ipari alapanyag valamint még jobban exportfegyver lehet a kezükben (és mivel az USÁ-val nagyon jó politikai és katonai viszonyban van, biztosak lehetünk benne, hogy amíg a Szaúd család van hatalmon, addig az USA zöld utat ad nekik).

Ami a gond az országgal az a wahhabizmus.
Emiatt van az a szemmel is látható különbség Szaúd Arábia és mondjuk az Emírségek vagy Omán között.
Ha nem lenne ott a wahhabi klérus és vallási rendőrség, akkor Szaúd Arábia is olyan lehetne mint az Emírségek, Oman, Kuvait vagy Katar.

Egyébként bízom abban, hogy mire a fenti projektek befejeződnek és megvalósulnak, addig sokkal szabadabb lesz az ország, és a wahhabi klérus hatalmas sokat fog csökkenni (ez nem tuti fix, csupán bízom benne). Jó, lenne, ha Szaúd Arábiában is hasonlóan nyitott és szabad lenne az élet, mint a szomszédos országaiban. :)

@calabria007:
Az Arábiai-félszigeten Omán és Jemen tengerparti sávján kívül mindig vízhiány volt. Sőt, a félsziget belsejében csupán az oázisoknál volt víz.
Ők ezt nagyon jól tudják. Náluk a víz nem pénz kérdése, hanem a túlélésé.

A mezőgazdaságukban nemcsak a víz drága, hanem a légkondicionálás is. Míg náluk Európában üvegházakat használnak a melegen tartáshoz, addig náluk meg légkondit a hűtéshez.
Viszont az energia nálunk nagyon olcsó. Valamint az olajbevételek miatt szinte minimális az adó (vagy szinte nincs is).
A nyugati és az ázsiai meg az afrikai élelmiszerek költségeinek a jelentős részét az energiaköltségek és az adók teszik ki. A drágább vizet kompenzálja a nagyon olcsó energiaköltség és a 0-hoz közeli adó.

A víz nem is annyira a sivatagtól elhódított mezőgazdasági területeken jelent problémát, hiszen azt a nagy tengervíz desztillálok és vízvezetékek bőven elbírják.
A probléma a nagyvárosokban van, ahol nem tudnak olyan ütembe új tengervíz desztillálókat megépíteni és üzembe helyezni, mint ahogyan a lakosság és annak vízhasználata növekszik.
A legszárazabb nyári hónapokban még a tengerparti Dzsiddában is vannak vízhiányos napok (persze nem minden kerületben, hanem a szegényebb kerületekben).
Ne felejtsük el, hogy most már Rijád is 5 milliós, Dzsidda 4,5 milliós, Mekka 2 milliós, és Medina és Al-Asha is 1 millió feletti, meg Dammam és Taif is 900 ezer feletti lakossal rendelkeznek. És emellett van még pár félmilliós városuk (Tabuk, Khobar, Buraidah, Khamis Mushait).
A királyság megalapításakor a néhány hidzsazi városon kívül (Mekka, Medina, Taif, Dzsidda) a többinél még a 10 ezer fő is már soknak számított.
És az 1950/60-as években is a lakosság 80%-a még nomád beduin volt. És a 70-es évektől fejlődtek fel ezek modern nagyvárosokká, és most már a lakosság 90%-a városlakó, valamint ott van a kb. 15 millió bevándorló (expatok + családtagjaik), akik szintén a városokba költöznek be.
És a víz az inkább itt jelent problémát mint a mezőgazdasági területeken, ahol könnyebben kalkulálható és előre tervezhető a tengervíz desztillálók száma és csővezetékek hossza, mint a folyamatosan és kiszámíthatatlanul növekvő lakosságú nagyvárosokban.

A kis öbölállamokban azért nem jelentkezik ilyen élesen ez a probléma, mert a lakosságuk minimális (Oman vagy Dubai teljes lakossága a bevándorlókkal együtt is csak kb. fele Rijádénak), és így a vízszükségletük is sokkal kisebb.

@calabria007:
Nemcsak földeket vásárolnak föl külföldön, hanem szinte mindent amit eladnak nekik (és profitot lehet belőle húzni). Pl. a Kingdom Holding Corporationnak olyanokban is részesedése van, mint a Pepsi Cola, Walt Disney Company vagy a Four Seasons Hotels.
A Binladin Group pedig a Közel-Kelet legnagyobb építőipari és befektető cége a dubaji Emaar után (csak Egyiptomban 40 ezer alkalmazottja van, de Bejrút polgárháború utáni újjáépítésében, azon belül is az új üzleti negyedének építésében 50 millió dolláros részesedése van; de részt vett Malajzia fővárosának Kuala Lumpur repülőterének bővítésében is, hogy 40 milliós utast tudjon évente fogadni, de a kairói és damaszkuszi repülőterek bővítésében is részt vettek, ahogy Szenegál legújabb repülőterének építése is hozzájuk kapcsolódik).

A cikkedben az volt számomra az új elem, hogy dél-Koráról nem tudtam, hogy az is ilyen nagy földfelvásároló Afrikában. Kínáról tudtam, meg az arab olajállamokról is. De Dél-Koráról nem tudtam. Mindig elkerülte a figyelmemet. Ezért most meg is lepett, hogy Kína után egyből a 2. helyen ők vannak.

@rabelais:
Nem ugyanaz.
Ugyanis nemcsak Jizanban, hanem más városokban is történik köztéren kivégzés.
Vagyis ez olyan, mintha egyszer Bivalybasznádon, máskor Budapesten, harmadik alkamommal Pécsett, negyedik alkalommal Alsórákos-külsőn történne. Vagyis bárhol bármikor. Pont ez a pszcihológiai hatása.
És nem az elítéltet akarják megfélemlíteni, hű had féljen, hiszen neki már úgy is mindegy. Hanem azokat akarják megfélemlíteni, akik rossz/gonosz emberek, hogy inkább mondjanak le a szándékukról, mert az ország bármely helyén elkaphatják és kivégezhetik őket.

Nem azért csinálják, hogy neked bármilyen véleményed legyen róla. Elhiheted, a szaúdiak magasról tesznek rá, hogy Európa közepén egy múltszázadban (20. sz) megragadt szegény kicsike lakosságú és területű országban mit gondolnak róluk. Az egyetlen ország a világon, aminek a belügyeibe még az USA sem próbál beleszólni. Szerinted akkor érdekli őket, hogy mások mit gondolnak az igazságszolgáltatási rendszerükről?
Ők a saját országukban élő (vagy oda menni szándékozó) bűnözőknek üzennek az ilyen dolgokkal, hogy nem éri meg bűnözni.
Hogy beválik-e?
Tudod nem ők nem mernek kimenni sötétedés után sétálni, hanem pl. itt ahol lakom a szomszédos VIII. kerben nem ajánlott.

@fehérfarkas:

Eddig abban a hitben voltam, hogy Dubaj a világ leggyorsabban fejlődő városa (a szokásos 1. jelöltet - Las Vegast - lazán kenterbe vágja), de alaposabban belegondolva lehet, hogy Rijád még Dubajnál is gyorsabban nőtt naggyá

@fehérfarkas:

Egy pillanatig nem vontam kétségbe, hogy Szaúd Arábia rendkívül dinamikusan fejlődik, inkább a fejlődés hátterével, jellegével kapcsolatban merülnek fel bennem kérdések

az 1979-es iszlám forradalom előtt Irán is rendkívül dinamikusan fejlődött, a külső szemlélő számára a sah által indított "fehér forradalom" sikertörténetnek tűnt

oszt a tündérmese nagyon hirtelen ért véget...

@fehérfarkas:

a szaúdi mezőgazdasági termelés kapcsán elsősorban a meg nem újuló karsztvízkincs elherdálását szokták döbbenetesnek nevezni

a sivatag közepén jobb lenne takarékosabban bánni ezekkel az erőforrásokkal

@fehérfarkas:

a "petrodollar recycling" mindig is hatalmas biznisz volt:)

en.wikipedia.org/wiki/Petrodollar_recycling

és nemcsak az olajállamoknak

@calabria007:
Ebben igazad van, de én nem ezekre gondoltam. Ezeket még évtizedekkel ezelőtt csinálták, amikor a nagy fejlesztési lázban a környezeti károkra még nem gondoltak.
Akkor tették tönkre Dzsidda tengerpartját is.
Azóta már a mezőgazdaság öntözését is máshogy oldják meg.
Dzsidda partján pedig környezeti rehabilitációt hajtanak végre.
Persze jobb lett volna évtizedekkel ezelőtt előre gondolkodni - de ami megtörtént az megtörtént.
Azóta már sokat tanultak a hibákból - legalábbis a környezetvédelmet illetően.

De persze nem csodálkoznék azon, ha még most lennének olyan területek az országban, ahol a profitérdekek még most is felülírják a környeztvédelmet. Főleg az olajkitermelő területeken.

@calabria007: "Eddig abban a hitben voltam, hogy Dubaj a világ leggyorsabban fejlődő városa (a szokásos 1. jelöltet - Las Vegast - lazán kenterbe vágja), de alaposabban belegondolva lehet, hogy Rijád még Dubajnál is gyorsabban nőtt naggyá"

Gyorsan is fejlődik Dubai :)
De más irányban, és emiatt többet kerül a címlapokra. Nagyon látványos, meg nagyon sokakat vonzó beruházásokat építenek ott. Emiatt érthető, hogy az van a célkeresztben :)
Rijád viszont nem akar tömegturistákat, és nem akar olyan látványos beruházásokat sem. Persze vannak és épülnek még látványos felhőkarcolók, de olyan szórakoztató központok, vidámparkok, grandiózus tömegturistás luxushotelek meg olyan külföldieknek bérbeadandó gigantikus szigetek nem épülnek.
Voltaképpen Rijád (meg Dzsidda) és Dubai (meg Abu Dhabi) közti különbség nagyon jól megmutatja azt a különbséget, ami a két ország között van.
Nem a fejlettségükben van a különbség, hanem az életstílusukban.
Voltaképpen Szaúd Arábia a nyugati média sztereótípiáival ellentétben nem horrorisztikusak, ahol folyamatosan félni kell a vallási rendőrségtől meg a hatalomtól, hanem unalmas. Egy nagyon békés, biztonságos, de unalmas (roppant unalmas) ország. Nem véletlenül járnak át rendszeresen a szaúdiak a szomszédos öböl államokba, meg Egyiptomba, Jordániába, Libanonba kikapcsolódni és szórakozni :)

@calabria007:

Most néztem a dzsiddai fejlesztéseket, és az 1 mérföldes felhőkarcoló mégsem fog megépülni, mert 1 km magas lesz csupán. Állítólag a talaj nem bírná el, és ezért csökkentették a magasságát. Idén kezdődik az építés (a terepmunkálatok elkezdődtek, de az alapozás majd csak ősszel kezdődik). Dubai és az USA sem marad ki belőle, mert a dubai Emaar a fő kivitelező (a Saudi Binladin Group mellett), a tervezést pedig amerikai sztárépítész iroda végezte.
Úgy látszik a pénz még sem minden. A természetet egyelőre még nem lehet sem megvenni, sem legyőzni a pénzzel :)

Persze minket magyarokat ez hidegen hagy, hiszen egyrészt távol van tőlünk, másrészt nekünk a legkisebb bajunk is nagyobb annál, hogy 1 mérföld vagy 1 km magas felhőkarcolót építünk.

@fehérfarkas:

azért az az 1 km magas felhőkarcoló egy méregdrága presztízsberuházásnak tűnik

a "global city" aspirációkkal rendelkező Dubajban is meglehetősen necces az ottani szuper-felhőkarcoló,

Dzsiddában pedig már nem nagyon látom az egésznek az ésszerűségét

PS. anno a new york-i Empire State Building is a válság alatt épült fel... az 1950-es évekig nem lakták be az épületet...

@fehérfarkas:

attól tartok, hogy ha nem veszed komolyan a vallási előírásokat akkor Szaúd Arábia felettébb "izgalmas" desztináció lesz...

@calabria007: Valóban presztízsberuházásnak tűnik. De ez Dubaijnak meg Shanghainak (meg a hozzájuk hasonló világvárosoknak szól) szól inkább.
Dzsidda egyébként a nagy üzleti és gazdasági központ az országban és ott a nagy kikötő is. Így érthető, ha Rijád helyett oda tervezik.
Sok forumon az jön elő ellenérvként, hogy a külföldi tömegturizmus nélkül minek? Hiszen a külföldi zarándokok és a külföldi üzletembrek nem valószínű, hogy megtöltenék. Ne feledjük el, hogy Dzsidda most is teli van szállodákkal és irodaházakkal. Vagyis amíg az ország nem nyitja meg magát úgy a külföldiek előtt mint a szomszédos arab országok, akkor addig minek ilyen nagyot építeni.
A mekkai felhőkarcoló indokolt, mert Mekka az a most már évi 3 millió zarándokot fogadó hadzs (=a nagy zarándoklat) végcélja, de Dzsiddában csak leszálnak a repülőről és átszállnak a buszokra.
Vagy lehet, hogy az a dzsiddai 1 km magas felhőkarcoló már az előjele annak, hogy az ország ki fog nyitni? Úgyis van még 5 év mire felépítik, és addig még el is kezdhetik kinyitni az országot a tömegturizmus felé (hiszen a többi arab ország is mekkorát profitál a turizmusból). :)

@calabria007: "attól tartok, hogy ha nem veszed komolyan a vallási előírásokat akkor Szaúd Arábia felettébb "izgalmas" desztináció lesz..."

Nem a vallási előírások figyelembe vétele a nehéz. Aki nem muszlim, attól nem várják el, hogy imádkozzon meg hasonlók. Csupán a dress-code-ot tartsa be (ha valaki úgy öltözik mint ahogyan itt Európában az 1950/60-as években öltözködtünk, az ott tökéletesen megfelel: hosszú nadrág + hosszú ujjú ing, és a nőknek egy kendő a fejükre /bár ez már nem kötelező, csupán ajánlott, főleg a konzervatívabb lakosságú városokban/), és bizonyos társadalmi szabályokat (az ima idején bezárnak a boltok és éttermek; a nők-férfiak ne menjenek kézenfogva nyilt helyeken; stb). Ezek könnyen betarthóak.
A muszlimoknak már nehezebb a dolguk, mert a wahhabita vallásrendőrség nem szereti a más irányzatokat. Amíg csak imádkozásról, vagyis a külsőségekről van szó, addig nincs semmi baj, de amikor a tartalom is szóba kerül... na, akkor jobb velük nem vitázni vallási kérdésekben, és nem elmagyarázni nekik, hogy rosszúl tudják, hanem rájuk kell hagyni. Ez mondjuk azért nehéz a muszlimoknak, mert egyszerre vannak a vallásuknak szent helyén és a történelmi helyszíneken is, és ha már ott vannak akkor szívesen meglátogatnának egy csomó az iszlám szempontjából nevezetes helyet. Csakhogy ezt nem tehetik meg. Nagyon sok helyet a vallási rendőrség nem enged megközelíteni (már amiket az elmúlt évtizedekben nem romboltak le). De a medinai nagymecsetnél is a próféta és az első kalifák sírjainál imádkozókat erőszakkal eltávolítják. A vahhabiták nem tudnak különbséget tenni a tisztelet és a bálványimádás között. Az ő szemukben a próféta és társai iránti tisztelet kimutatása bálványimádás. Ez durván hangzik, de sajnos így van. Ez is az egyik ok, ami miatt a muszlimok nem szeretik a vahhabita szaúdiakat.
Viszont a nem muszlimoknak ilyen gondjuk nincs, mert ők amúgy sem akarják felkeresni ezeket a vallási helyeket, és imádkozni meg tiszteletet adni főleg nem akarnak ott. Ők csak dolgozni és üzletelni akarnak. Azt pedig szabad.

@fehérfarkas:

biztos vagy te ebben? :)

www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=au9Aqd_-2hc#t=2568s

@fehérfarkas:

a fentebb belinkelt film egyébként szerintem egy kissé propagandaízű, a szaúdi rendszernek nagyon jól jön ez a vallásos-konzervatív izébizé a hatalmi legitimációjához

a vahabitizmus propagálására pl. kb. 80 milliárd USD-t költöttek az utóbbi évtizedekben...

@calabria007: Biztos vagyok benne amit írtam.
Ez a herceg nem a wahhabita klrérus tagja. És nem annyira magával a királyi családdal van a gond, és főleg nem a nyugaton tanult hercegeivel, hanem magával a wahhabita klérussal, amelyik a vallási rendőrséget is működteti, és a vállási és erkölcsi kérdésekben teljhatalommal rendelkezik.
Ez kb olyan mint a komcsi rendszerben az ÁVH. Kádárt lehet tartani akármilyen nagyszerű politikusnak, az egyik legmagasabb életszínvonal itt lehetett a szocialista országok között, mi lehettünk az egyik legszabadabb szoci ország, s még lehetne sorolni, de ehhez a rendszerhez hozzátartozott a politikai rendőrség, ÁVH és III/III is. Nem Kádár irányította ezeket közvetlenül, de a rendszer részei voltak. Szaúdban ugyanez a helyzet: nem a királyi család irányítja a wahhabita klrust és a vallási rendőrséget, de a randszernek a részei. A Szaúd Arábiát megalapító Abdulaziz ibn Szaúd törzsfő/király a klérussal megkötötte a máig érvényes egyezséget (pontosabban megerősítette az őse által a 18. században Abdul Wahhabbal kötöttet).
A 90-es évek elején az iraki háború idején a király az USÁ-nak megengedte, hogy amerikai katonai bázist hozzon létre az országban. Ehhez a klérus hozzájárulását kellett kérnie, ami ezért cserébe azt kérte a királytól, hogy sokkal nagyobb szabadkeze legyen az erkölcsi és vallási ügyekben, és a vallási rendőrség is nagyobb szabad kezet kapjon. A király kénytelen volt belemenenni ebbe a klérus támogatásért cserébe. Nem ez volt az egyetlen hasonló eset, de jól mutatja a klérus és a király egymáshoz való viszonyát.

@calabria007:
Nem a vallásossággal van a baj, hanem a wahhabizmussal. Az egyik könyvben olvastam egy interjút egy fiatal vallásjogot tanult szaúditól (persze külföldön tanulta neves muszlim egyetemen), hogy hiába van belőle diplomája, esélye sincs nemcsak a lérus tagjának lennie, de még mezei bíróna sem, mert nem abba a törzsbe tartozik. A klérus által elfoglalt poziciók ugyanolyan törzsiek mint a királyi családé, csak éppen egy másik törzs monopóliuma.
Vagyis az egész ország 2 törzsnek a "fogja". Az egyik törzs a világi dolgokat irányítja (a királyi család), a másik meg a vallásit (a klérus).

Persze a lakosság többsége nem wahhabita, és nem tartozik a fenti 2 törzshöz. Egy nagyon változatos, sok törzsű, és sokféle kultúrájú ország, amit a királyság megalapítása óta a királyi család eddig sikeresen egységben tudott tartani (ráadásul békésen, katonai erőszak nélkül). A Közel-Keleten ennél sokkal kisebb területeket nem sikerült békéseb együttartani az elmúlt 100 évben - vagy ha együtt is maradt a terület, de legalább egy véres polgárháború volt benne. Ez a béks együttartás az eddigi királyok politikáját dícséri. A kérdés, hogy meddig marad együtt a királyság? Mikor szakad szét? És hogyan? Békésen kiválnak belüle területek, vagy háborúval?
Lehet, hogy 5 év múlva, de az is lehet, hogy 250 év múlva. Ezt majd az id eldönti.

@fehérfarkas:

"Vagyis ez olyan, mintha egyszer Bivalybasznádon, máskor Budapesten, harmadik alkamommal Pécsett, negyedik alkalommal Alsórákos-külsőn történne. "

aszondod, ezeknek a kivégzéseknek olyan kurva nagy a visszatartó ereje, hogy minden porfészekben havonta egy embert kivégeznek?! tökön szórtad magad, ember?!

ha minden porfészekben havonta kivégeznek egy embert, akkor a dolog totál nyilvánvalóan kurvára nem működik. ha meg nem végeznek ki, csak hébe-hóba, itt-ott egy két embert, akkor jobb a közbiztonság, de biztosan nem a kivégzések miatt, mert akkor a kivégzéseknek nem lehet elrettentő hatása.

mint megbeszéltük, a "múlt héten, Bivalybasznádon kivégeztek egy pár embert" nem működik, a "tavaly a mi városunkban kivégeztek egy pár embert" szintén nem.

de egyébként miből gondolod, hogy az európai államok hülyék, és csak a szaudik, meg te vagy a helikopter?!

"Tudod nem ők nem mernek kimenni sötétedés után sétálni, hanem pl. itt ahol lakom a szomszédos VIII. kerben nem ajánlott."

laktam ott. ki lehet.

@fehérfarkas: egyszerűen hülye vagy, és mítoszokban hiszel. a Nyócker és Arábia kapcsán is.

@rabelais:
Eltünt a hozzászólásom, pedig bűnügyi adatokat tettem volna be a forrással együtt (lehet, hogy túl sok volt a link?), hogy az egyik legbiztonságosabb országok közé tartozik Szaúd Arábia a rablások, betörések, támadások, gyilkosságok területén.

@rabelais: "egyszerűen hülye vagy, és mítoszokban hiszel. a Nyócker és Arábia kapcsán is."

Az előbbi hozzászólásom sajnos eltünt, pedig belinkeltek a különböző bűnyügyi forrásokat is hozzá, hogy Szaúd Arábia a világ egyik legbiztonságosabb országai közé tartozik még úgy is, hogy lakosság fele szegény országokból származó bevándorló.
De a neten nyugodtan rákereshetsz a szaúdi közbiztonsági és bűnyügyi dolgokra.

És mint írtam itt lakom a VIII. közelében, de 2 évig oda jártam dolgozni, és most is rendszeresen kell keresztül mennem a VIII. keren, és ismerőseim is laknak ott. Azért a Teleki téren és az ún. "belső nyóckerben" sötétedés után kismamákat nem látni gyereket sétáltatni. Max. bizonyos etnikai kisebbségeket, de ők a kigyúrt tetovált pasijaik társaságában teszik ezt.

@fehérfarkas:

aszondod, hogy Szaudi Arábiában olyan jó a helyzet?! Akkor aligha lógatnak ki minden hónapban minden városban valakit. Jelentős elrettentő hatása ennek tehát nem lehet. Nagy öngólt lőttél, hülyegyerek!

Mondom, laktam a nyóckerben, ne vakíts!

@rabelais:

a "hülyegyerek" általában te vagy...

@rabelais: "aszondod, hogy Szaudi Arábiában olyan jó a helyzet?! Akkor aligha lógatnak ki minden hónapban minden városban valakit. Jelentős elrettentő hatása ennek tehát nem lehet. Nagy öngólt lőttél, hülyegyerek!
Mondom, laktam a nyóckerben, ne vakíts!"

Nem azt írtam, hogy 0% a bűnözés Szaúd Arábiában, hanem azt, hogy nagyon kevés. A világ egyik legbiztonságosabb országa. Annak ellenére, hogy a lakosság kb fele bevándorló/külföldi munkavállaló, és leginkább az elmaradott szegény országokból. Sőt Dzsiddának van olyan illegális bevándorlónegyede, ahova a rendőrség sem mer bemenni. Még a szaúdi extra szigorú bevándorlási politika sem tud minden illegális bevándorlót kiszűrni és kiutasítani.
A cikkben írt kivégzettek is külföldiek voltak: jemeniek.
Nyilván az ottani lakosság máshogy ítéli meg a helyzetet mint te innen Magyarországról. Ami nálunk a Blahán vagy a Nyugati aluljárójában van, olyat ott csak az illegális bevándorló negyedekben láthatsz - sőt még azok közül sem mindegyikben, hanem csakis a legveszélyesebbekben. A szaúdi városok legális részein (ahol a bevándorlók is legálisan, érvényes papírokkal és iratokkal tartózkodnak) Blahához és a Nyugati aluljáróhoz hasonló környékeket nem látsz.
(én ezt a kettőt emelem ki Pestből, mert napi szinten kell átkelnem ezen a 2 részen)
Ráadásul Dzsidda egy nagy kereskedelmi város, ami miatt nemcsak legális, hanem illegális áruk is megfordulnak (pl. drogok). Dzsidda a világ 33. legforgalmasabb kikötője. Ne egy kis kikötővárosra gondolj, hanem 4,5 milliós metropoliszra. Európában csupán 4 kikötő forgalma nagyobb nála.

De nézzük a számok nyelvén a bűnügyi adatokat:
100.000 lakosra jutó gyilkosság (murders) WHO adatai alapján:
Szaúd Arábia: 1
USA: 5,6
Magyarország: 2,1
Kolumbia: 45,5
Brazília: 26,2

100.000 főre jutó szándékos emberölés (homicide):
Szaúd Arábia: 1
USA: 4,8
Magyarország: 1,5
Kolumbia: 33,4
Brazília: 21

100.000 főre jutó súlyos támadások (serious assaults):
Szaúd Arábia: 7,2
USA: 281,6
Magyarország: 80,7

100.000 főre jutó mindenféle támadások (assaults):
Szaúd Arábia: 63,2
USA: 786,7
Magyarország: 127

100.000 lakosra jutó betörések (burglaries)
Szaúd Arábia: 0,1
USA: 714,4
Magyarország: 442,2

100.000 főre jutó rablások (robberies):
Szaúd Arábia: 2,9
USA: 146,4
Magyarország: 31,9

(források: www.nationmaster.com
www.nationmaster.com/graph/cri_ser_ass-crime-serious-assaults
www.unodc.org/unodc/en/data-and-analysis/homicide.html)

A számok magukért beszélnek.
A személyeskedéssel meg a sértő kifejezések használatával pedig csak magad minősíted, és azt, hogy elfogytak az érveid.
:)

@fehérfarkas:

esetleg a "Gulag Americana"-t is felvetheted USA-fan barátunknak...

en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_incarceration_rate

vagy azt, hogy az USA hatóságok rutinszerűen vittek "terrorista-gyanús" személyeket kihallgatni "lazább" államokba pl. Marokko, Jordánia, stb.

vagy a Guantanamo-i szégyent, stb.

@calabria007:
Hát igen, konkrét adatok nélkül sokan beveszik a nyugati média sulykolásait, de ha jobban a mélyére néznének a dolgoknak, akkor rájönnének, hogy igencsak manipulálják őket.

Számomra egyik ország sem jobb vagy rosszabb az alapján amit a média ír róla. Minden országnak van pozitív és negatív oldala. A kettőt együtt érdemes nézni.
Nagyon sokan úgy szólnak le országokat és népeket, hogy egyáltalán nem ismerik azokat.
Én például nem írok olyan országokkal foglalkozó főrumokba, blogokba, amelyeket nem ismerek és nem érdekelnek.

De visszatérve a hozzászólásodra, elég durva, hogy az USÁ-ban (a demokrácia, a szabadság, a jólét, az emberi jogok, a biztonság hazájában) 100.000 emberből 716 van bebörtönözve, addig (démonizált, diktatúrának, középkorinak, szörnyű kegyetlen büntetések hazájának tartott) Szaúd Arábiában 173.

@fehérfarkas:

A 716-ból hányat nyakaztak volna le a szaudi törvények alapján?

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

kevesebb mint 1-et...

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

és ellenpontnak ott van a "sikeres" USA "demokrácia"-export jelenlegi teljesítménye...

Iraq violence: May was deadliest month for years - UN
www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-22740452

@fehérfarkas:

azért a WHO adatokat érdemes fenntartással kezelni

@calabria007:
Ebben igazad van, de ha a hibaszázalékot is beleszámítjuk, a végeredményben a sorrenden vagy a különbségek nagyságán nem változtat érdemben. :)

Azért a WHO adatait adtam meg, mert egy csomó nationmaster.com statisztikában a KSA nem szerepel. A nationmaster.com statisztikáiból egy csomó helyről kiszedték, pedig korábban benne volt. De nemcsak Szaúd Arábiáét vették ki, hanem egy csomó más országét is. Bizonyos statisztikákban benne hagyták az országokat, más statisztikáknak meg a harmadát vagy akár a felét is kivették. Ne kérdezd milyen logika alapján (de olyan is van, ahol az USÁ-t vették ki).

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
"A 716-ból hányat nyakaztak volna le a szaudi törvények alapján?"

Attól függ közülük, hány ül kábszer terjesztés, nemi erőszak, gyilkosság miatt. Ezekért jár a kivégzés.
A közhiedelemmel ellentétben a nemi erőszakolót végzik ki és nem az áladozatot. Még a rendőrt is kivégezik, ha az követ el nemi erőszakot, ahogy az már megtörtént Szaúd Arábiában. Még a rendőrrel szemben sincs kivétel.

@fehérfarkas:

Ezek szerint nem elég a börtönben ülők számát összehasonlítani. Mindössze erre akartam rávilágítani.

@fehérfarkas:

és hogy állunk a királyi hercegek kihágásaival? :)

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

és akár a polgárháborús Irakkal, Szíriával és Jemennel is párhuzamot lehet vonni, hiszen szomszédos államok

és a Vörös tenger túloldalán lévő afrikai szomszédokról még csak ne is beszéljünk:)

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

Ez most miért írod? Ha konkrét kivégzése adataira vagy kíváncsi, akkor miért nem azt kérdezed?
Az USÁ-ban 2012-ben 12 államban volt kivégzés. És benne van a TOP 10-ben mind kivégzések számát tekintve, mind pedig a kivégzések lakosságarányát tekintve (ez utóbbi esetében 2 állama is benne van a Top 10-ben).

2010-ből van összehasonlító adatom:
Top 10 legtöbb elítéltet kivégző ország - összes kivégzés alapján:
Kína: több mint 1000
Irán: 252
Észak-Korea: 60
Jemen: 53
USA: 46
Szaúd Arábia: 27
Líbia: 18
Szíria: 17
Banglades: 9
Szomália: 8

Egymillió lakosra jutó kivégzés alapján:
Egyenlítői Guinea: 6,15
Irán: 3,28
Líbia: 2,79
Észak-Korea: 2,7
Jemen: 2,26
Ciszjordánia: 1,99
Kína: 1,5
Alabama (USA): 1,06
Szaúd Arábia: 1,05
Alabama (USA): 1,02

A számok alapján Szaúd Arábia semmivel sem rosszabb mint az USA.

(forrás: ourtimes.wordpress.com/2009/05/29/executions-in-2008/)

@fehérfarkas:

"elég durva, hogy az USÁ-ban (a demokrácia, a szabadság, a jólét, az emberi jogok, a biztonság hazájában) 100.000 emberből 716 van bebörtönözve, addig (démonizált, diktatúrának, középkorinak, szörnyű kegyetlen büntetések hazájának tartott) Szaúd Arábiában 173."

- Nem lehet a börtönben ülők számát összehasonlítani. Mindössze erre akartam rávilágítani. Ezért kérdeztem, a 716 közül mennyit fejeztek volna le Szaud Arábiában. Hiszen csak két szám áll egymással szemben, de más a büntetési tétele azonos cselekményeknek a két országban.

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

Ha nem lehet összehasonlítani, akkor mi alapján foglalsz állást azzal kapcsolatban, hogy hű de mennyire rosszabb és kegyetlenebb Szaúd Arábia, mint pl. az USA?

Egyébként pedig pont az a lényege az összehasonlításoknak, hogy almát almával, körtét körtével hasonlítsunk össze: azonos jellegű bűncselekményeket, és azonos jellegű büntetéseket.
Lakosságarányában tekintve: Szaúd Arábiában sokkal kisebb a bűnözés, és sokkal kevesebb embert börtönöznek be, kivégzéseket tekintve meg ugyanott van mint az USA (se nem rosszabb, se nem jobb).
A különbség az, hogy míg az USÁ-ban a kivégzéseket a lakosságtól elzárt épületben hajtják végre, addig Szaúdban nyilvánosan a köztereken.

Miközben a nyugati közhiedelem és média folyamatosan azt sulykolja a fejekbe (ez a poszt és a hozzá írt kommentek is ezt bizonyítják), hogy Szaúd Arábia milyen veszélyes, az emberek mennyire nincsenek biztonságban, egy terrorállam, ahol bármikor bármiért letartóztathatnak, börtönbe vethetnek és kivégezhetnek, aközben a valóságban az USÁ-ban sokkal nagyobb arányban börtönözik be az embert, és ugyanolyan arányban hajtanak végre kivégzéséket. A számok és tényadatok alapján biztos, hogy Szaúdban kell jobban félni attól, hogy lecsuknak vagy kivégeznek?

Sőt, a tényadatok még azt is cáfolják, hogy a Texas lenne a legszigorúbb tagállama az USÁ-nak. Igaz, hogy Texas szerepel a legtöbbször a médiában, de ha lakosságarányosan nézzük, akkor azt látjuk, hogy sokkal több ember lakik ott mint Alabamában vagy Mississippiben, és így lakosságarányosan már kevesebb kivégzés jut 1 millió lakosra vetítve. (az előbb egyébként elírtam, mert 2x írtam Alabamát a táblázatban, de az első Alabama 1,06, a második Mississippi 1,02)

Egyébként pedig megnézve Texas állambeli kivégzéseket drasztikusan megnőtt a számuk (lehet pár év múlva majd ez fogja vezetni a listát lakosságarányosan):

A II. világháború utáni időszak évtizedes bontásban - Texas állam:
1950–1959: 76 executions
1960–1964: 29 executions
1982–1989: 33 executions
1990–1999: 166 executions
2000–2009: 248 executions
Since 2010: 51 executions
(forrás: en.wikipedia.org/wiki/Lists_of_people_executed_in_Texas)

@fehérfarkas:

"Ha nem lehet összehasonlítani, akkor mi alapján foglalsz állást azzal kapcsolatban, hogy hű de mennyire rosszabb és kegyetlenebb Szaúd Arábia, mint pl. az USA?"

- Nem emlékszem, hogy állást foglaltam volna.

Egy dolog tény:Rengeteg első kézbeli beszámolót hallottam különböző arab országokról-országokból, és ezek alapján meggyőződésem, hogy a mi értékrendünkhöz képest az egy másik világ.

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

Én meg több arab és nem arab iszlám országban is jártam. Vannak ott élő ismerőseim és vannak onnan ide bevándorolt ismerőseim is.
Az értékrend és szokások pedig országról országra változnak. Sőt, még egy országon belül is. Több mint 40 iszlám ország van. Teljesen különböző fejlettségűek. De még egy országon belül is lehet találni akkora különbséget mint itt Európában Moldávia és Svédország között.

De Európában is vannak igencsak nagy értékrendbeli különbség: Málta konzervatív keresztény erkölcsi értékrendje valószínűleg nem egyeztethető össze a mai holland fiatalok (szingliség, drogok, 13 évesen szüzesség elvesztése, ki feküdt le minél több csajjal/pasival, stb...) értékrendjével - pedig mindkettő EU tagország.

Szaúd Arábia a saját szigorú törvényeivel és bezártságával külön helyet képvisel az iszlám országok között - de neked ettől egyáltalán nem kell félned, és összeegyeztethetetlennek sem kell találnod, mivel:
1. ők nem akarnak ide bevándorolni
2. de te sem vándorolhatsz be oda (max expatként dolgozhatsz az itteni fizudnak a többszöröséért)
Viszont nagyon jól bizniszelnek a nyugattal, sőt ők az USA egyik legnagyobb politikai, gazdasági és katonai szövetségese (Izrael után).
Vagyis magasról tesznek rá mennyire kompatibilisek a te értékrendedre, mert a róluk alkotott véleményed semmilyen hatással nincsen rájuk.

Sőt, Szaúd Arábia azt is magasról lex@rja, hogy az amerikai sajtó folyton csak negatívakat ír róla. Ők ugyanis nem az áltagJoeval bizniszelnek, hanem az amerikai politikusokkal és a legnagyobb amerikai vállalatokkal. Az átlag amerikai mit gondol róluk az őket teljesen hidegen hagyja.
Ráadásul Szaúd Arábia nem a média reflektorfényében politizál és üzletel. Nem csinál titkot a politikai és üzleti dolgaiból, de nem is veri nagydobra. Ha nyugati média beszámol róla, akkor beszámol, ha meg nem, akkor nem. Őket ez teljesen hidegen hagyja. A politikai és üzleti díleket úgysem az átlag nyugati újságolvasókkal kötik, hanem a politikai és üzleti vezetőkkel.
Sőt, igazából Szaúd Arábiát még a kis közép-európai politikusok sem érdeklik. Még mi a mi vezetőink is kis jelentéktelen porszemek nekik.
Egy olyan országról beszélünk, ahol 2008-ban a királyságnak a külföldi országokban levő befektetései 373 milliárd dollárt tettek ki.
A világ egyik legnagyobb és legmodernebb tankerflotttája a Saudi Aramco kezében van (mivel ők a Vela International Marine társaság tulajdonosai). A Saudi Aramco pénzügyi adatai nem nyilvánosak, ezért csak becslések vannak a tényleges értékével kapcsolatban: 2006-ban a Financial Times 781 milliárd dolláros értékre tartotta és szerintük a cég 2006-ban 168 milliárd dolláros bevételt ért el. A cégnek több mint 50 ezer alkalmazottja van.
Ebben a sivatagos országban ma már megművelt földterület több mint 4,8 millió hektár (1975-ben még csak 60 ezer hektár volt).
Azt pedig már írtam korábban is, hogy a Kingdom Holding Corporationnak olyanokban is részesedése van, mint a Pepsi Cola, Walt Disney Company vagy a Four Seasons Hotels.
A Binladin Group pedig a Közel-Kelet legnagyobb építőipari és befektető cége a dubaji Emaar után (csak Egyiptomban 40 ezer alkalmazottja van, de Bejrút polgárháború utáni újjáépítésében, azon belül is az új üzleti negyedének építésében 50 millió dolláros részesedése van; de részt vett Malajzia fővárosának Kuala Lumpur repülőterének bővítésében is, hogy 40 milliós utast tudjon évente fogadni, de a kairói és damaszkuszi repülőterek bővítésében is részt vettek, ahogy Szenegál legújabb repülőterének építése is hozzájuk kapcsolódik).
Al Faisaliah Group bevétele meghaladja a 800 millió dollárt, és az élelmiszeriparban, elektronikában, multimédiában és a vegyiparban van jelen, és olyan cégekkel van joint ventureban mint a SONY, SAP AG, Cisco Systems.
Mekkában a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját a 600 méter magas Abraj al-Baitot 3,2 milliárd dollárért építették.
Ez 2008-as adat, akkor 1.833.000 milliárd dollár külföldi befektetés volt az országban.
Szerinted őket érdekli az, hogy neked mi a véleményed róluk? Szerinted érdekli őket, hogy valaki itt Közép-Európában minek tartja az ő országukat és berendezkedésüket?
Ez neked lehet fontos, hogy ne csapjad be magadat, és minél többet tudjál a világról amiben élsz :)
De felőlem becsaphatod magadat, és annak tarthatod Szaúd Arábiát aminek a nyugati média beállítja.

@fehérfarkas:

"Málta konzervatív keresztény erkölcsi értékrendje valószínűleg nem egyeztethető össze a mai holland fiatalok (szingliség, drogok, 13 évesen szüzesség elvesztése, ki feküdt le minél több csajjal/pasival, stb...) értékrendjével - pedig mindkettő EU tagország."

érdekes dolog azzal szembesülni, hogy Málta bizonyos tekintetben _arab_ ország (a máltai az egyetlen szemita nyelv Európában)

ill. azzal is, hogy a helyi "bigott" katolikus hagyományok milyen döbbenetes békében élnek az élvhajhász, "carpe diem" hedonizmussal...

néhány fotó a "bigott" szigethez:)

www.google.hu/search?q=malta+paceville+nightlife&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=ARivUbmuNMzzsgbS_oHQBA&ved=0CCsQsAQ&biw=800&bih=472

@calabria007:

Hát igen, kevesen tudják Európában, hogy a máltaiak a zsidókkal és arabokkal rokon nép, és mai napig sémi nyelvet beszélnek, csak az írásukat latinizálták, amikor áttértek a kereszténységre.
Velük szemben az arab keresztények megmaradtak az arab írásnál. De ennek az is oka lehet, hogy a máltaiak a római kereszténységre tértek át, míg az arabok valamelyik keleti egyházhoz tartoznak (ahol ha már mindenáron le akarták volna cserélni a betűiket, akkor a cirillre tették volna).

És a mélyen vallásos keresztény értékek a modernnel jól megférnek :)
Nekem volt máltai ismerősöm, és azért a holland szokásokhoz képest eléggé konzervatívak, de a turistákra nem erőltetik rá. Hiszen sémi nép, és a sémik köztudottan híresek a vendégszeretetükről, és arról, hogy náluk a vendég az első :)

@fehérfarkas: az éktelen nagy logikai ellentmondásodról mélyen hallgatsz. fecsegsz mindenféle baromságról.

a szaudi bűnügyi statisztika nem a kilógatások miatt jó. nem lehet amiatt jó, rámutattam. hülye vagy, nem fogod fel, vagy aljas, és szépen terelsz.

@Brendel Mátyás:

no és akkor mi miatt jó?

@Brendel Mátyás:
Bocsi, de én nem azt mondtam, hogy nyilvános kivégzések miatt kevés Szaúdban a bűncselekmény. Az ok-okozati összefüggéseket nem így mondtam.
Én azt mondtam, hogy egy olyan társadalomról beszélünk, ahol már azt is bűncselekménynek fogja fel az átlagpolgár, ha egy utcai padon ott felejtett (vagyis gazdátlanná vált) pénztárcát valaki zsebretesz. És már az ilyenekről is meg akarják óvni magukat az ottaniak. Nem beszélve a komolyabb bűncselekményekről.
A nyilvános kivégzések azt a pszichológiai hatást érik el, hogy a rossz/bűnöző hajlamú emberek (hiszen ilyenek sajnos minden társadalomban vannak) jelentős része megijedjen és elálljon a bűnözési szándékától. Az pedig előny is, ha az ilyenek inkább be sem teszik a lábukat az országba az ilyen hírek vagy "imázs" alapján.

Ne felejtsd el, hogy Szaúd Arábia lakosságának kb fele expat. Rijád vagy Dzsidda belvárosának éttermeiben, szállodáiban, boltjaiban az ország elnevezése (Arábia) ellenére úgy érzed, hogy arabul nem is kell tudnod, hanem helyette angolul, urdu nyelven vagy valamelyik filippinó nyelven.
A helyi társadalom úgy érzi, hogy szükség van pszichológiai elrettentésre is, hiszen a más országokból való bevándorlók közül nem mindenki osztja az ő értékrendjüket a közbiztonsággal kapcsolatban.
És ebben igazuk is van, mert a statisztikák alapján a legtöbb bűncselekményt a bevándorlók követik el, és a legveszélyesebb városrészek a bevándorlók (főleg a fekete-afrikai országokból bevándoroltak) által lakottak.

@fehérfarkas:

mondjuk egy non-stop a halál árnyékában élő maffiózó esetében röhejes az efféle "elrettentés"

(jobban fél ő konkurenciától...)

@calabria007:
De olyan maffiózó csoportok egyelőre még nem jöttek létre ott. :)
A külföldi drogdílereket meg nem sajnálom (ilyenek ugyanis sokan vannak, mivel Dél-Ázsia - Afrika - Dél-Európa tengeri drogszállítási útvonalon fekszik, és vannak próbálkozók, akik ezt megpróbálják kihasználni, főleg, hogy Dzsidda teherforgalma a világon a 33. legnagyobb, és abban reménykednek, hogy át tudnak csúszni az ellenőrzésen. Abban bíznak, hogy rájuk már nem lesz kapacitása az ellenőröknek, mert a nagyobb áruszállítmányokkal vannak lefoglalva. Sőt, olyanok is vannak, akik az ország belsejében is megpróbálják arustani a kábszert. Aki lebukik az tudja mit kockáztat).

@fehérfarkas:

igaz az, hogy a szaúdiaknál az áldozat családja bármikor megkegyelmezhet az elkövetőnek?

(egészen a legutolsó pillanatig?)

Victim Rights in Islam and Western Legal Systems: A Comparative Anlysis
H.Ibrahim Hatip
www.fountainmagazine.com/Issue/detail/Victim-Rights-in-Islam-and-Western-Legal-Systems-A-Comparative-Anlysis

@calabria007:

Az iszlám törvények szerint az áldozat családja nemcsak megkegyelmezhet, de javasolt is nekik a boszzú, a szemet szemért elv elhagyása, és inkább a megbocsátás alkalmazása, mondván a büntetést hagyják inkább Istenre. Vagy legalábbis a bosszú helyett, inkább kártérítést fogadjanak el. Ilyenkor a bíró sem ítélhette el a bűnöst - hiszen a bűnös az áldozatnak (és családjának ártott), és ha ő(k) megbocsátott(ak), akkor bíró kínek is akarna igazságot szolgáltatni?
Persze más az eset, ha bűnös az egész társadalom/város/falu/közösség számára okoz kárt, ilyenkor nem egy éldozat van - és valószínűleg nem minden áldozat bocsátana meg.
Hogy Szaúd Arábiában ez mennyire része a jogrendszernek azt nem tudom. Ilyen mélyen nem foglalkoztam SZ.A. jogrendjével.
Iránban így van, azt tudom, mert pár évvel ezelőtt volt egy eset, ami a nyugati sajtót is bejárta, amikor az egyik áldozat megbocsátott az őt megvakító bűnözőnek, és emiatt az illetőnek a bíróság ezért megkegyelmezett (savat csöpögtettek volna a szemébe, hogy ő is megvakuljon úgy, ahogyan az áldoza).

@fehérfarkas:
Szaúd Arábiában a TV-ben most fut egy kampány az új törvénnyel kapcsolatban. A kampányban egy szaúdi férfit mutatnak, aki 30 botütésre és 10 nap börtönre ítélt a bíróság mert megütötte a felesgét. És a nő elégtételként végignézhette, ahol megbotozzák az őt megütő férjét.

Ez így durvának hangzik, de nálunk már parlamenti képviselőről derült ki, hogy a feleségeik vak kommondorokban szoktak megbotani. A Nők a Nőkért Egyesület és a rendőrség statisztikája szerint pedig hetente hal meg egy nő nálunk Magyarországon vak kommondorokban való elesés miatt. Lehet, hogy nálunk is a szaúdi hasonló TV kampányt kellene csinálni? Csak én mondjuk példamutatásul a 4 képviselő egyikével vennén fel a kampányfilmet.
Tavaly ősszel volt a parlamentben a törvnymódosítás, de aztán végül minden maradt a régiben. Persze, mert ahol a honatyáink vak kommondorokat tartanak, ott miért is szavaznának meg saját maguk ellen is törvényt?
Csak akkor milyen joggal mondják más civilizációkra, hogy azok rosszak mert vak kommondorokat tartanak?

@calabria007:

A fenti válászt neked számtam, csak saját magamnak küldtem mégis. Szerintem érdekel téged is :)