Az elmúlt időszakban közel száz tibeti gyújtotta fel magát nyilvánosan. Vajon mi viszi őket arra, hogy önszántukból haljanak ilyen szörnyű halált?

Az elmúlt hetekben ismét egyre több tibeti élt a tiltakozás azon módjával, hogy halálra égette saját magát. Leöntik magukat gázolajjal, egyesek még isznak is belőle, majd szörnyű kínok között vergődve halnak meg. Akik túlélik, még nagyobb szenvedésnek vannak kitéve.

Legutóbb hétfőn történt Tibetben önégetés. A 29 esztendős Lobszang Gedun meggyújtotta magát, majd lángoktól ölelve mintegy 300 lépést tett meg, miközben imára kulcsolta kezét. Ezután összeesett és meghalt.

A fiatalember a Dalai Lámát éltette haláltusája közben. Azt a Dalai Lámát, aki száműzetésben él, mivel a kínai hatóságok nem engedik Tibet területére lépni. Sőt, ha már itt tartunk, Peking alig enged bárkit is tibeti területekre. Azt hirdeti a kormány, hogy a felszabadították a területet a Dalai Láma feudális uralma alól, így ott a boldogság az egyetlen, amit a helyiek érezhetnek. Persze, nyilván a hálán kívül.

De akkor miért is rejtegetik a területet a kíváncsi szemek elől? A helyzet az, hogy Peking keményen lép fel a tibeti kisebbségekkel szemben az ország nyugati részén. Hiába a propaganda a rózsaszín tibeti életről, a helyiek kemény katonai ellenőrzésnek vannak kitéve a mindennapokban.

A tibeti helyzet kilátástalan és embertelen lehet, ha ennyien választják ezt a tiltakozási módot. Már külföldön is előfordulnak hasonló esetek. Tavasszal Indiában történt önégetés, amikor az akkori kínai miniszterelnök, Hu Csin-Tao Delhibe látogatott. A Guardian beszámolója szerint a 27 éves Jamfel Jesi az indiai parlament épülete előtt gyújtotta fel magát. Indiában több tízezer tibeti menekült él.

Jamfel Jesi, a barátok elmondása alapján politikailag igen aktív volt. Ez vezethetett oda, hogy „Győzelmet Tibetnek!” kiáltások közepette, a tömegtől félrevonulva meggyújtsa magát, hogy társai már ne tudják időben eloltani a lángokat.

2009 februárja óta 92 tibetit tartanak számon, akik a tiltakozás ezen szörnyű módjával éltek. Ezek közül a többség, 75 ember bele is halt az akcióba. Az önégetéseket a megszállt tibeti területeken hajtják végre, csak négy ismert esetben történt az külföldön, ahogy ez a térkép is mutatja.

A Dalai Láma általában nem kommentálja ezeket az eseteket. Nehéz dolga is lenne. Egy interjúban meg is jegyzi, hogy az önégetés méltatásával megkapná Kínától, hogy ő áll ezek mögött, azonban ha elítéli, úgy a tiltakozó családját szomorítja el, hogy az akció hiábavaló volt.

A Dalai Láma 1959-ben menekült külföldre, amikor a kínai vezetés vérbe fojtotta a tibeti függetlenségi törekvéseket. Peking szerint a terület mindig is Kína részét képezte, míg a tibetiek szerint a himalájai régiók függetlenek voltak az elmúlt évszázadok alatt.