Külügyér

Bőrszerkó a sivatagban? Metál Botswanában? Miét is ne? Egyre toleránsabb a társadalom a szögecses, bőrdzsekis szerzetekkel szemben.

Botswanában az 1990-es évek eleje óta működnek metálbandák. Eleinte gyanakodva figyelték az utcákon feltűnő, szegecselt bőrruhákban és kalapban parádézó zenészeket, ám mára már toleránsabb a közvélemény.

Igaz, már kevesebben tartják erőszakosnak, vagy gonosznak a bőrruhás fickókat, bolondnak feltehetőleg annál többen. Nem tűnnek praktikus viseletnek ugyanis a forró éghajlaton azok a ruhák, amikben Frank Marshall, fotós örökítette meg a metálosokat. A képekből nemrég Johannesburgban nyílt kiállítás. 

Nehéz terep a botswanai, ha új zenei irányzatokról van szó. A nemzeti rádióban hetente csak egy blokk jut a keményebb zenéknek, az országba pedig nem nagyon járnak külföldi zenekarok. A legközelebbi kulturális forrás a szomszédos Dél-Afrika, ahonnan a metál is betört. 

Azonban mégis van remény. Az egyik banda tagja szerint az ország elnöke, Ian Khama is rajongója a keményebb dallamoknak. Az agresszív külső mögött pedig büszke, zenéjükkel a társadalmon segíteni igyekvő egyének bújnak meg. 

A keményvonalasok megdöbbentek, amikor a francia Kommunista Párt a régi szimbólum elhagyása mellett döntött.

A Kommunista Párt határozata szerint ezentúl az ötágú csillagot használják. A párt 36. kongresszusán elhangzottak szerint ugyanis a paraszt-proletár jelkép már nem aktuális.

Ugyanakkor a keményvonalasokat sokkolta a hír. Egyikük a Guardianben a következőképp vélekedett: „(a sarló és a kalapács) a munkásosztály történeti ellenállását jelképezi a kapitalistákkal szemben”. Szerintük a párt mostani tagsága kiárusítja eszméit a szociáldemokráciának.

A párt titkára, Pierre Laurent azonban megvédte a cserét. Szerinte a régi szimbólum már nem jelzi megfelelően, kik is ők. Márpedig a párt a fiatalabb generációk felé is nyitni kíván.

A francia kommunistáknak ma 10 képviselőjük ülhet a Nemzetgyűlésben, miután a tavalyi voksolásokon közel 7 százalékot értek el. Érthető a változtatás szándéka, hiszen a párt fénykorában közel 200 képviselővel is büszkélkedhetett. A változtatást igazolhatja, hogy a szintén a szélsőbalhoz sorolt, ám progresszívebb Baloldali Front, legutóbb 11 százalékot tudott szerezni. 

A Texas állambeli McAllen az USA legkövérebb városa. Vajon miért hízik el két étvized alatt egy egész ország? Az al-Dzsazíra ennek próbált utánajárni.

Az elhízás az Egyesült Államokban az 1990-es évek közepétől ölt aggasztó, népbetegségig duzzadó méreteket. Bár tudjuk, milyen ételek okozzák a kóros elhízást, mégis, egyes kutatók a hamburger likvidálása helyett, a társadalmi változásokban látják a megoldást.

Az amerikai gyerekek gyakran vannak egyedül, mivel mindkét szülő dolgozik- jobb esetben, tegyük hozzá. Ráadásul az iskola után általában valamilyen edzésre, vagy különórára mennek, így idő már csak a gyorséttermekre marad.

Nem csak az idő szűke az egyetlen oka, hogy ennyien választják a gyorséttermek kínálatát. Az USA ilyen egységei ugyanis a legolcsóbb táplálkozást jelentik. Jóval drágább megfelelő mennyiségű minőségi élelmiszert, mint hamburgert vásárolni.

McAllen nem csak a legelhízottabb, de egyben a legszegényebb vidéke is az Egyesült Államoknak. Ha nincs pénz tápláló ételre, akkor jön a cukrozott, zsíros „junk food” és a fiatalkori diabétesz. Kutatók szerint az is szerepet játszik a mai gyerekek elhízásában, hogy manapság a bűncselekményektől való paranoiás félelem miatt a csemetéket rövid pórázon tartják. Ez azt jelenti, hogy pár generációval ezelőtti társaikkal ellentétben, nem küldik ki őket a szabadba, hogy ott játszanak.  

Egyre terjed a muszlim- és arabellenesség az izraeli stadionok lelátóin. Jól jelzi ezt a minapi eset, aminek eredményeképp a Beitar Jeruzsálem székháza lobbant lángokra.

A Beitar Jeruzsálem, Izrael egyik legnagyobb múltú futballcsapata nemrég aláírt két játékossal, méghozzá Oroszországból. Ezzel önmagában semmi gond nem volna, ám a focisták Csecsenföldről érkeztek és muzulmán hitűek.

A Beitar szélsőséges szurkolói nem vették jónéven a muszlim igazolást és revánsot vettek. A minap betörtek a klub székházába és felgyújtották saját csapatuk több irodáját. Az esetben pótolhatatlan relikviák lettek a lángok martalékává.

A csapat ultrái eddig sem voltak könnyű esetek. Gyakran kellett zárt kapuk mögött játszani a balhés szurkolói csoport, a „La Familia” miatt. A klub eddig tartotta is magát ahhoz az íratlan kontraktushoz, hogy nem igazolnak arab, vagy muszlim játékost, holott az első osztályú izraeli profi csapatok mindegyikében játszik ilyen futballista.

A szurkolói csoport már többször üzent a Beitar vezetésének, jelezve, nincs ínyükre, hogy muzulmánok játszanak a csapatban. Legutóbb egy rasszista molinóval is jelezték, szeretnék, ha csapatuk „tiszta maradna”.

A fenyegetések olyan súlyossá váltak, hogy a két szóban forgó focista mellé testőröket fogadott a klub. A gyújtogatás a régi-új kormányfőt, Benjamin Netanjahut is felháborította. A nagy Beitar-fanatikus hírében álló politikus szégyenteljes és rasszista viselkedésnek minősítette az ultrák tettét.  

Egy jelentés szerint 54 állam kormánya tehető felelőssé az USA által, terroristagyanús személyek ellen elkövetett kínzások miatt.

Feltehetőleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kell felelnie több államnak is a kontinensen, mivel a gyanú szerint segítettek az amerikai titkosszolgálatoknak terrorizmussal vádolt személyek törvénytelen vallatásában.

A 2001. szeptember 11-e utáni programban egy New York-i székhelyű szervezet jelentése szerint 54 állam vett részt világszerte. A 25 európai ország közül például Németország, Nagy-Britannia és Ausztria is gyanúsított. Magyarország kimaradt ezekből, csakúgy mint Hollandia és Franciaország.

Lengyelországot, Litvániát és Romániát a Open Society Justice Initiative azzal vádolja, hogy a kormányok tudtával titkos börtönöket működtettek a területükön. A macedón kormány egy német állampolgárságú személy illegális bebörtönzéséhez és megkínzásához járult hozzá a határain belül.

A szervezet szerint ezek az esetek nem fordulhattak volna elő az adott ország hatóságainak tudta és engedélye nélkül. Egyes országok csak a légterüket, vagy légi bázisaikat engedték át a CIA-nek, más államok azonban hathatós segítséget is nyújtottak a gyanúsnak tartott személyek elfogásában.

A gyanú szerint a kormányokat egy, a 9/11 után három héttel tartott NATO-tanácskozáson „szervezték be”.