Külügyér

„Négy amerikai állam tartalékcsapatai verték vissza a Varsói Szerződés hadseregének támadását”- írta 1980-ban az International Herald Tribune.

Persze valós támadásról szó sem volt, az ütközet egy számítógépes szimuláción keresztül valósult meg. Kaliforniában megépítették Nyugat-Németország arányosan kicsinyített mását, majd a 30 előörs mozgását számítógép elemezte.

A kétnapos ütközet adatait aztán a komputer összesítette, információt adott a veszteségekről, a halottak számáról és a győztes kilétéről, mely persze a nyugati erők voltak. A hadsereg beszámolója szerint, ha valós hadgyakorlat keretei között játsszák le az elképzelt helyzetet, több hétre és 20 000 katonára lett volna szükségük.

Az amerikai haditechnika fejlődéséről képet adó cikk már valamennyire előrevetíthette a közel egy évtizeddel később bekövetkező változásokat. 

Nairobi belvárosában egy falon érdekes graffiti látható. Egy öltönyös keselyű kávézgat, miközben azon lamentál, hogy minden kegyetlensége ellenére is rá szavaznak a választók. Kenyában elnökválasztások lesznek márciusban, a politikai szatíra ezért virágkorát éli ezekben a napokban.

A mű elkövetője Boniface Mwangi. Szerinte a jelöltek többsége törzsi hadúr, de a választókat sem tartja sokra a fiatalember, hiszen időről-időre megválasztják őket. Az Al-Dzsazírának nyilatkozva elmondja, nem nevettetni akar, sokkal inkább azt, hogy dühbe guruljanak az emberek, és ne szavazzanak olyanokra, akiknek vér tapad a kezükhöz.

A kenyai politikai teret a függetlenség kivívása óta a domináns törzsi családok határozzák meg. Raila Odinga, a jelenlegi miniszterelnök csakúgy, mint a milliárdos elnökjelölt, Uhuru Kenyatta, törzsi vezetők is. Utóbbi a kormány tagjaként részt vett a 2007-es választásokat kísérő zavargások vérbefojtásában, ezért a Nemzetközi Büntetőbíróság is szívesen vendégül látná.

Nem csak Mwangi művészete figurázza ki a kenyai politikai elitet. Egy magazin karikatúráján Kenyatta és harcostársa, William Ruto látható rabruhában, miközben egy cellában táblagépet nyomogatnak. A kormánypárti jelölteket többször megkérdezték, hogyan vezetik majd az országot, ha a hágai törvényszék előtt állnak. Erre csak annyit feleltek, megoldják interneten keresztül. 

Az izraeli hadsereg lassan elgondolkodhat azon, hogy eltiltsa az internettől tagjait. Sok hasonló eset után most újra magyarázkodhatnak. 

Egy fiatal izraeli katona a minap az Instagram képmegosztóra feltöltött fotója kiverte a biztosítékot. A képen egy fiatal fiú tarkója látható, amit egy mesterlövész távcsöve vesz célba. A háttérben tipikus arab épületek állnak, így arra lehet következtetni, a célpont egy palesztin fiú.

A 20 éves Mor Ostrovski  az izraeli hadsereg mesterlövész egységénél szolgál. Ügyét most az Izraeli Védelmi Erők vizsgálja, közleményük szerint ugyanis a fiú tette nem fér össze a fegyveresek alakulat szellemiségével. A fiatal katona azzal védekezik, hogy a fotót nem ő szerkesztette, azt az interneten találta és csak újraközölte. Mindenesetre Instagram-regisztrációját törölte az eset kirobbanása óta.

Az izraeli veteránokból álló Törjük meg a csendet szervezet is kikelt a kép miatt. Egyik tagjuk szerint ilyen, ha egy területen a civilek felett katonai uralmat hoznak létre.

Az izraeli hadsereg nem először kerül kínos helyzetbe amiatt, hogy van ez az internet dolog és a katonái is használhatják. Decemberben egy fiatal katona képet posztolt magáról, amin ketchupot nyal le egy tőrről, a képre pedig a következőt írta: „B****a meg az össze arab, a vérük finom”. 

Olyan eset is előfordult, hogy egy katona egy megbilincselt palesztin fogollyal fotózkodott, majd a képet posztolta a Facebook-on. Azért a tettéért a katonai bíróság két hét elzárást rótt ki. Ha nem válik be a büntetések szigorítása, úgy a hadsereg újra és újra kínos magyarázkodásokra kényszerülhet. 

Libanon a közhiedelem és a látszat ellenére sem szabadabb ország egy nő számára, mint a szomszédos államok. Egyesek megelégelték a kiszolgáltatottságot.  

Bejrút belvárosa látszatra ugyanolyan, mint bármely európai nagyvárosé. Az utcákon kávézók és éttermek, ahol fiatal nők nyugati márkás, lenge öltözetben és napszemüvegben sütkéreznek. Úgy fest, a nők számára Libanon jóval szabadabb életet biztosít, mint sok szomszédos állam.

A Nasavija nevű nőjogi szervezet azonban utcára vonul és furcsa performanszt ad elő. Céljuk, hogy a kormány figyelmét felhívják a törvényi szabályozás hiányából eredő visszás helyzetre. Szerintük ugyanis a nyugatias utcakép és a szabadnak tűnő libanoni nők csak a látszat.

„Törvény a nők védelmében a családi erőszaktól” címen született egy törvénytervezet, ami aztán megbukott a törvényhozás síita és szunnita képviselőinek ellenállásán. A kormány ezt 2010 óta képtelen elfogadtatni a képviselőkkel, pedig törvényben védené a nőket a máig bevett becsületgyilkosságokkal, vagy a házastársi erőszakkal szemben.

A vallási szervezetek azonban hallani sem akarnak egy hasonló szabályozásról. Álláspontjuk szerint ezek a kérdések magányügyek és fontosabbnak tartják a család egységének látszatát megőrizni, mint megvédeni a nőket az erőszakos cselekményektől.

A CNN beszámol egy esetről, ahol a férj a feleségét terhessége alatt és után is bántalmazta. A nő megpróbált segítséget kérni, ám a hatóságok tehetetlenek voltak. Válni sem tudott, mivel a szülők megfenyegették; ha szégyent hoz rájuk, elveszti gyerekét. A férje aztán rendszeresen megerőszakolta, hogy újabb gyerekeket szüljön, így talán nem jut újra eszébe a válás. Végül egy civil szervezet segítéségével el tudta hagyni az agresszív férfit, és gyermekét is megtarthatta.

A legtöbb esetben azonban nincs happy end, a bántalmazott nő már sosem tud sorsáról beszámolni.

Mi a közös Buddhában és Homer Simpson-ban? Az mindenképp, hogy Iránban mindkettő megformázása tilos.

A Barbie babák és a Simpson család figurái után a Buddhát megformáló szobrokat is elkezdték begyűjteni az iráni hatóságok az üzletek kirakataiból. Az előző kettő iráni mércével érthető: a dekadens nyugat csökevényei ezek, ám eddig keleti szimbólumot még nem tiltottak be a perzsa államban.

A kormány kultúráért felelős minisztere szerint a Buddha-szobrok „kulturális inváziót” jelentenek, ezért indokolt betiltásuk. Ugyanakkor legtöbben nem vallási szimbólumként tekintenek ezekre a szobrokra, azokat csak lakásuk díszítésére szánják, bármi további jelentés nélkül.

Az iráni alkotmány a hivatalos muszlim vallás mellett a kereszténységet, a judaizmust és a zoroasztrizmust (az ősi perzsa vallás) ismeri el.