Külügyér

Iszfahán település néhány gazdálkodója múlthéten tönkretett egy csatornát, mely a szomszédos Jázdba szállít tiszta vizet. A megrongált létesítményt aztán napokig őrizték, így a kijavítása csak rendőrségi segítséggel kezdődhetett meg.

A szabotázs aztán a hét vége felé összecsapásokhoz vezetett a hatóságok és a farmerek között. Az éles lövedékeket is bevető fegyveres erők több iszfahánit is megsebesítettek. De mi vezetett a szabotázshoz, mely súlyos vízhiányt okozott Jázdban?

A Zajanderud folyó vizét elterelték Iszfahánból, így már Jázd gazdaságait táplálja, hiszen utóbbi település mélyen a sivatagban fekszik. Mindez nagyjából másfél évtizede történt, még Mohammed Katáni elnöksége idején. A rossz nyelvek szerint az államfő ajándékként vezette el a folyó vizét szülővárosa felé.

Iszfahán lakói így jórészt a kutakra támaszkodhattak, ám legutóbb komoly szárazság pusztított a térségben, így azok kapacitása nem volt elegendő a termés megmentéséhez. Előbb békés eszközöket bevetve tüntettek folyójuk szabályozása ellen, de mivel így nem értek célt, radikális eszközökhöz folyamodtak. 

30 millió dollár egy dohos "bungalóért"? Delhiben mélyen a tárcába kell nyúlni egy jó helyen lévő ingatlanért. De mi az oka ennek az országban, ahol százmilliók élnek nyomorban?

E blog már foglakozott a manhattani ingatlanok árával és annak társadalmi következményeivel, ám mindig van min meglepődni. Delhi kormányzati körzetéhez közel, még a brit gyarmati időkben épült bungaló-negyedben nemrég 29 millió dollárért kelt el egy felújításra szoruló, lerobbant kis lyuk- írja a New York Times.

Az indiai metropolisz belvárosában olyan elképesztő ingatlanárak vannak, amit még New Yorkban, vagy Londonban is megdöbbenéssel konstatálnak. A gyarmati időkben épült a legdrágább lakóépületek közé tartoznak az egész világon.Itt 100 millió dollár felett is kelnek el lakások. 

Sokan nem is lakhatás céljából, hanem befektetésnek vesznek bungalót, ami még a gazdaság növekedésének lassulásával is folyamatosan növeli értékét. A Lutyen-negyednek nevezett- a név Edwin Lutyensre utal, aki meghatározta a terület építészetét az 1920-30-as évek folyamán- a  terület elkülönül a zsúfolt és koszos város többi részétől. A leggazdagabbak, gyártulajdonosok, politikusok menekülnek ide, ahol tulajdont szerezni egyfajta presztízs is.

Mivel a delhi politikai életben az is meghatározó, hol lakik az ember, az egykori miniszterek, miniszterelnökök és államfők is a Lutyen-negyedben kapnak birtokot, amit életük végéig lakhatnak. Egy ún. 8-as kategóriájú bungalót kapnak, ami több mint 20 000 négyzetméteres területen fekszik, így bőven jut hely a személyzet számára is. Egyes állami tisztséget viselők mandátumuk idejére egy ilyen birtokot kapnak, ám nekik ki kell költözniük, amint megbízatásuk lejár. 

A francia rendőröknek ezentúl tilos a tegeződés, hiszen mégiscsak az autoritást képviselik.

Egy új irányelv szerint a francia rendőrség kötelékében dolgozók ezentúl az utcán senkit sem tegezhetnek le. Konkrétan megtiltották nekik a „tu”, azaz te szó használatát. Ezentúl a fiatalkorúakat sem tegezhetik.

Ezenkívül kötelező lesz a hölgyem/uram megszólítás, amennyiben intézkedésre kerül sor. A dokumentum szerint ezzel igyekeznének nagyobb tiszteletet és megbecsülést biztosítani a szerveknek. Ez utóbbi azonban kérdéses lesz, amikor a közeg egy párizsi külvárosban intézkedik, vagy próbál szót érteni egy utcakölyökkel, akit uramnak szólít és magáz.

A francia iskolákban a tanárok kb. 15 éves korig tegezik a diákokat, ám a rendőrök az ilyen fiatalokkal sem tehetnek majd kivételt. Egyesek egyáltalán nem is biztosak a kezdeményezés sikerében. Egyes rendőri szervezetek szerint a külvárosi fiatalságnál ez inkább kontraproduktív lehet.

Vajon a Gyűlölet c. filmben bemutatott közegben ez mennyire lenne életszerű? 

Valóságos showműsort csináltak Kínában négy külföldi állampolgár kivégzéséből. A valód valóságshow nem mindenkinek tetszett.

Családjáról beszél egy mianmari fiatalember egy kínai tévé kamerái előtt. Naw Kham nem szeretné, ha gyermeke is hasonló sorsa jutna, mint ő. Őt ugyanis két napon belül kivégzik.

Pénteken halálos injekciót kapott négy külföldi férfi, akik a Mekongon hajózva kiirtottak egy egész kínai flottát. A vád szerint a 13 matrózt drogcsempészet közben ölték meg.

A műsor megosztotta a közvéleményt. Sokan visszataszítónak tartják, a Mao-éra nyilvános kivégzéseire emlékezteti őket. Egy, a Guardaien-nek nyilatkozó kínai professzor szerint a műsor a kormány megbízásából készülhetett, célja pedig, hogy bemutassa, milyen elánnal védik a törvénytisztelő kínaiakat. Az al-Dzsazíra televízió megjegyezte, Kínában talán a legkevésbé nyilvánosan intézik a kivégzéseket, a halálbüntetést alkalmazó országok között. Legalábbis eddig nem verték nagy dobra a hasonló eseteket.

A CCTV televízió kamerái az elítélteket utolsó útjukra is elkísérték. A megkötözött foglyok halálát a műsor zárását követő két óra múlva jelentették be. Halálos injekciót kaptak, amit a kamerák már nem láthattak. 

Rangunban egyre elviselhetetlenebb a folyvást növekvő forgalom. A helyzetet tetézik a figyelmetlen, szabálytalan autósok. Őket gyűjti össze és állítja pellengérre egy Facebook-oldal.

Az oldalra feltöltött képek alapján a 2,5 milliós mianmari nagyváros forgalma rendkívül kaotikus. A buszok és autók óriási masszája fittyet hány a szabályokra, de még a kijelölt sávokat sem veszik figyelembe.

Az oldalt fiatalok működtetik, akik megelégelték a szabálytalanul közlekedőket. Tavaly egy videó váltott ki nagy felháborodást az országban. A felvételen az látszik, hogy közlekedési rendőrök kenőpénzt fogadnak el a túlzsúfolt buszok sofőrjeitől.

A zsúfoltságot az is okozhatja, hogy a katonai junta, a nyitás következtében megengedte bizonyos használt autók importját. Ennek következtében sokan motorkerékpárjukat olcsó japán autókra cserélték. Ez főleg a gazdagabb városokra igaz.