Külügyér

Blokád alá vont a kínai rendőrség egy tibeti kolostort. Az épületbe zárt szerzeteseket állítólag politikai oktatásban részesítik, miután egy kiadtak egy könyvet, ami felháborította Pekinget.

Vasárnap óta lezárva tartják a Tongkjap kolostort Tibet északi részén. Egy indiai székhelyű tibeti jogvédő szervezet egy fotót is közölt, amin szerintük rendőrségi járművek láthatók az épület előtt. A vesztegzár alatt tartott szerzeteseket állítólag politikai oktatásban részesítik, ami nehezen értelmezhető, ám semmiképp sem lehet kellemes dolog.

A vesztegzárat amiatt rendelhették el a hatóságok, mert nemrég megjelent a kolostor egy szerzetese által írt könyv a tibeti önégetőkről. A Sóhaj és igazság című könyv egy helyi szerzetes történetét meséli el, aki a tavalyi év elején égette halálra magát a pekingi elnyomás ellen tiltakozva. A szerzőt a publikálás után szinte azonnal őrizetbe vették, hol- és hogylétét egyelőre homály fedi. 

A tibeti önégetőkről szóló írás itt érhető el. 

New Jersey állam közgyűlése egy olyan tervezetet tárgyal, mely betiltaná a homoszexuálisokat átnevelő programokat kiskorúak számára.

A programról megfelelő információk hiányában Chris Christie nem akart állást foglalni az amerikai sajtóban. Az állam republikánus kormányzója, aki a melegházasság egyik fő ellenzője, azt nyilatkozta, lehet, hogy túl nagy ára van annak, ha a homoszexuális gyermekeket így próbálják meg átnevelni.

A terápia- amit legtöbbször gyermekeken alkalmaznak- lényege, hogy megváltozzon az illető szexuális orientációja. Abból indul ki, hogy a homoszexualitás mentális betegség, mely gyógyítható. Gyakorta vallási felhangot is kapnak ezek a „kezelések”.

Az amerikai orvosok tiltakoznak a gyakorlat ellen, mely eddig csak Kaliforniában került betiltásra. Az Amerikai Orvosi Egyesület már azt az alapvetést is hibásnak tartja, hogy a homoszexualitás mentális probléma. Az ENSZ szakosodott szerve, a WHO pedig egyenesen veszélyesnek tartja az eljárást.

Az államban már százezernél is több aláírást gyűjtöttek össze az átnevelés ellenzői. A tervezet mellett kiáll egy helyi, nyíltan meleg képviselő is. Ha pedig már a keményvonalas republikánus kormányzó is bizonytalan, úgy könnyen betiltásra kerülhet a vitás gyakorlat. 

Az autoriter vezetésű Vietnámban ritkák a tömegdemonstrációk. Most mégis ezrek vonultak utcára egy kis északi városban, hogy a szerintük túl sok kiváltságot élvező politikai elit ellen tiltakozzanak.

Az esetnek az adott aktualitást, hogy nemrég egy helyi fiatalember holtestére bukkantak egy csatornában. Bár a hatósági vélemények szerint fulladás okozta halálát, később öt embert vettek őrizetbe, akiknek személyazonosságáról máig nem tud a közvélemény.

A lakosok úgy vélik, a férfi halálában egy helyi vezető veje is szerepet játszott. A szikrát pont ez biztosította. Sokan gondolják úgy Vietnámban, hogy a politikai elit tagjaival jó kapcsolatot ápolók ugyanúgy érinthetetlenek, mint a legfelsőbb vezetők. Mindezek tetejében az átlag lakosokat gyakorta brutálisan vegzálják a rendőrök. Emlékszünk még, hogyan robbant ki Tunéziában az Arab Tavasz? 

A rendőrség kifinomult technikáit az alábbi videó 15. percétől lehet megtekinteni. Jól látszik a gyász jeléül viselt fehér szalag a résztvevőkön. Mivel mindenféle utcai demonstráció tiltott, a temetési menetet használták fel a tiltakozásra. 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai a kontinens országainak kommunális hulladékfeldolgozási hatékonyságának változását mérték 2001 és 2010 között. Egyes országok már elérték a 2020-as célokat, mások azonban nem segítik az EU-27-ek célját.

A jelentés szerint Németország, Belgium és Ausztria már túlteljesítette az EU által megszabott 2020-as célt, melynek értelmében a kommunális hulladék legalább 50 százalékát újra kell hasznosítani. Ezt 2010-ben Hollandia és Svájc is elérte. Az EU 27 tagállamának együttes átlaga ugyanakkor nem éri el a 40 százalékot sem.

Magyarország az alsó traktusban található. A 21,4 százalék Lengyelországéval azonos, azonban volt honnan javítani. A házi hulladék újrafeldolgozása 2001-ben ugyanis alig másfél százalékon állt, így Magyarország az egyik legnagyobb mértékű fejlődést érte el. Ez utóbbi szempont szerint az Egyesült Királyság vezet, London ugyanis 26,5 százalékpontot javított a hulladékfeldolgozási arányon.

Vannak olyan államok is, melyek rontottak 2001 és 2010 között. Ilyen például Norvégia, bár a skandináv ország még így is az uniós tagállamok átlagszintje felett teljesít. Törökország, Bulgária és Románia azonban reménytelennek tűnik. A bukott tanulók közül talán Románia teljesítménye értékelhető, ám a háztartási hulladéknak így is mindössze 1,1 százalékát képesek hasznosítani. Törökország legalább az EU-27-ek átlagát nem rontja csúfos teljesítményével. 

Történelmet ír ma Latin-Amerika. Ez lesz ugyanis az első alkalom arrafelé, hogy egy egykori vezetőt népirtás vádjával saját országában bíróság elé állítanak.

Efrain Ríos Montt, Guatemala legvéresebb időszakának mészárosa közel 2000 őslakos meggyilkolásában lehet felelős. Bár a védelem szerint az egykori tábornok immunitást élvez, az ügyészség úgy látja, emberiesség elleni bűncselekményekre az nem vonatkozik.

Ríos Montt 1982 tavaszán puccsal ragadta magához a latin-amerikai ország elnöki székét. Egyes források szerint ebben a CIA is segítette, tény, a Reagen-kormányzattal szoros kapcsolatot ápolt. Hatalmának másfél éve az 1960-tól 1996-ig tartó polgárháború legvéresebb időszaka volt. Az államügyész hivatala összesen 1771 őslakos kiirtását tudja bizonyítani, de elnöklése alatt legalább 200 nőt megerőszakoltak, tízezreket pedig kitelepítettek a tábornok katonái. 

Az amerikai hírszerzés már az ötvenes években beleszólt a folyamatos puccsokba. A hatvanas években az ekkor magalakuló jobboldali milíciák és gerilla-csapatok jelentettek veszélyt a kormányra. A hetvenes években Jimmy Carter elnöksége megszakította a támogatásokat, mivel a rezsim egyre nyíltabban ment neki a jogsértések ellen tiltakozó őslakosoknak. Az országból sokan menekültek, a szomszédos Mexikóban menekülttáborok jöttek létre. A katonai diktatúrák sorának az 1986-os szabad választások vetettek véget. A gerillákkal ugyanakkor csak 1996-ban, az ENSZ segítségével sikerült békét kötni.