Külügyér

A fogvatartottak nagyjából fele éhségsztrájkba kezdett a hírhedt guantánamói fogolytáborban. A 166 sztrájkolónak közel fele semmilyen táplálékot nem fogad el. A rabok az embertelen körülmények és a határozathozatal nélküli fogva tartások ellen lázadtak fel. Néhány rabot kényszertáplálásnak vetett alá a tábort felügyelő hadsereg.

A sztrájkolók közt van az a Shaker Ámer, akinek története bejárta már az angolszász sajtót, aminek brit tartózkodásához és az ottani titkosszolgálatnak is köze lehet. Ámert még 2002-ben hurcolták a Guantánamo-öbölbe, majd öt évvel később tisztázták a vádak alól. Ennek ellenére szabadon továbbra sem bocsátják.

Ámert 2001-ben fogták el Afganisztánban milicisták, majd pénzért továbbadták az inváziót épp csak megkezdő amerikai hadseregnek. A férfi és családja Londonból érkezett az országba, és egy segélyszervezetnél dolgozott.  A szaúdi állampolgárságú Ámert terroristaként kezelték, és bár vádat sosem emeltek ellene, sőt, 2007-ben és 2009-ben is kimondták, nem találtak semmi terhelőt rá nézve, továbbra is a börtönöbölben kénytelen élni, míg családja hiába várja már 11 esztendeje.  

Ámer szerint azért nem engedik szabadon, mert attól tartanak, élő bizonyíték lehet arra, amit a fogolytáborban elkövettek a fogvatartottakon. A brit mainstream média ezzel már tényként foglalkozik, a Daily Mail napilap szerint Ámer olyan titkot tudója lett börtönévei alatt, ami miatt veszélyt jelenthet akár a brit titkosszolgálatokra is. A lap egyik újságírója szerint a férfit még Afganisztánban egy brit ügynök jelenlétében vetették alá kínzásoknak. A testi bántalmazások a táborban is folytatódtak, ami miatt a férfi egészsége megroppant.

 Mind az Independent, mind a Guardian tudósítója beszélt Ámerrel a napokban, főként az éhségsztrájkkal kapcsolatban. 60 napja koplal, ami még megtörtebbé tette fizikumát. Ennek ellenére nem szeretne meghalni „ezen a szörnyű helyen”, látni akarja még családját. A csontsovány férfi többek közt azt is elárulta, Orwell 1984 című regényét olvassa újra és újra. Nem győz csodálkozni, mennyire azonos a történet azzal a valósággal, amiben ő kénytelen élni. 

(Fotó: Wikipedia)

Videókon uszít egy mianmari buddhista az ország muzulmán kisebbsége ellen.

Wirathu, a mianmari vallási gyűlölködés főszereplőjének nem gúnyneve a „Burmai Bin Laden”. A buddhista férfi saját magát nevezi így, gyűlöletkeltő tevékenységére pedig büszke. Főként az internetet használja, hogy szélsőséges nézeteit terjessze.

„A muszlimok fiatal mianmari lányokat támadnak meg, majd megerőszakolják őket.” „Minden városunkban megerőszakolnak, szexuálisan zaklatnak, és bandákba verődve vegzálnak minket.” Gyűlölettel teli, előítéletektől és rasszizmustól hemzsegő beszédeit Wirathu nyugodt, bariton hangján adja elő videóin.

A militáns buddhista szerzetes népszerűsége óriási. Kolostorában is ezrek követik, de a Facebook és a Youtube tanúsága szerint is sok az érdeklődő beszédei iránt. Egyesek egyenesen neki tulajdonítják, hogy a nemrég kezdődött demokratikus nyitás után a 60 milliós buddhista többség nagy számban fordult a muzulmánok ellen. A vallási-etnikai viták a közelmúltban nem egyszer tettlegességig fajultak.

Wirathu szerint a buddhista nőket erőszakkal térítik az országban, ha nem térnek muszlim hitre, úgy az életükkel fizetnek. A buddhistákat arra bíztatja, szigeteljék el a muzulmánokat, például csak buddhistáktól vásároljanak. Szerinte a burmai népesség mintegy 5 százalékát kitevő muszlimokat „közel-keleti erők” irányítják, céljuk pedig totális hatalomátvétel. 

Szokatlan büntetésnek vetettek alá egy iráni férfit e hét elején. Az észak-nyugat- iráni Mariván városán kurd női népviseletbe öltöztetve hurcolták végig vezeklés gyanánt. Az eset által vert hullámok Teheránig jutottak.

Az incidenst követő napon több százan tüntettek a büntetés végrehajtása ellen, melyet egyébként a helyi bíróság szabott ki. A demonstrálók szerint ezzel megsértették a kurd nőket, hiszen azt sugallták, a népviseletük viselése megalázó és szégyenteljes. A tiltakozás egy másik formájaként sokan fotókat posztoltak a közösségi oldalakra, amiken kurd női ruhadarabokat viselnek. Ezeken a férfiak nőnek, a nők férfi gúnyákba öltöztek.

A történtekre az országos politika is felfigyelt. 17 képviselő írta alá azt a levelet, melyet az igazságügyi miniszterhez címeztek és a „muzulmán ők számára megalázó büntetési mód” ellen tiltakoznak. 

Rohamosan terjednek a közösségi oldalakon azok a fotók, melyeken a "Kabulból Bostonnak szeretettel" feliratú táblát tartanak kabuli lakosok.

A fotókat Beth Murphy készítette a Boston Maratonon elkövetett merénylet hírére. Az újságíró- dokumentumfilmes Murphy Boston közelében él, és egy magáról készített fotóval akart tisztelegni az áldozatok előtt, ha már egy forgatás miatt a távoli Afganisztánban érte a tragédia híre.

A helyi ismerősei azonban, értesülve a történtekről, maguk is szerepelni akartak a sorozaton, így fejezve ki részvétüket. 

Politikai viták tárgyává nőtte ki magát az egyre komolyabb brazíliai paradicsom-ár válság. Egyesek a szomszédos országokból csempészik az aranyat érő termést.

A hivatalos statisztikák szerint 150 százalékkal nőtt a paradicsom ára az elmúlt egy évben Brazíliában. Egyre kevesebb helyen kapni, ahol mégis akad belőle, ott rendkívül magas árakat szabnak. Például egyes Rio de Janeiró-i szupermarketekben 6,5 dollárt is érhet kilója.

A nagymértékű áremelkedés okai között tartják számon az elhúzódó esős időszakot, a növekvő üzemanyagárakat, és a megugró keresletet. Ez utóbbi a növekvő életszínvonal és a rekord alacsony munkanélküliség miatt következhetett be. Nem csak a paradicsom drágult, szinte az összes zöldség és gyümölcs ára az egekben, ha másból nem is alakult ki olyan mértékű hiány, mint a piros bogyókból.

Az ellenzék le is csapott a látványos áremelkedés kérdésére. A minap politikusok a Képviselőházba drága gyümölcsökkel és zöldségekkel megrakott bevásárlókocsikat toltak, ezzel tiltakozva az ellen, hogy a kormányzat szerintük keveset tesz a válság orvoslása érdekében.

Sao Paolo legendásan nagy létszámú olasz közössége is az elengedhetetlen alapanyagok hiányát nyögi. Egyes itáliai éttermek egyáltalán nem tartanak paradicsomot, mással helyettesítik a zöldséget, még ha ez maradéktalanul lehetetlen is. A határ közelében élők lehetnek az árrobbanás nyertesei. A hírek szerint egyesek  már meg is kezdték a csencselést: Argentínából és Paraguayból csempésznek zöldséget, persze a vámszabályok teljes figyelmen kívül hagyásával.