Külügyér

Miért néz ki így egyre több futballpálya Irakban? A terrorizmus elleni harc miatt.

Az utóbbi időben elszaporodtak a focimeccseken elkövetett merényletek. Itt általában nem profi körülmények közt megrendezett találkozókra kell gondolni, egyszerűen csak a helyiek összejönnek és rúgják a bőrt. A haverok meg buzdítanak a pálya széléről. Aztán jön valaki, egy autóval a pálya közelébe parkol és nem sokkal később már felismerhetetlen testek hevernek csak a két kapu között.

A rendőrség a további hasonló merényleteket elkerülendő, egyszerűen gödröket ás a sportpályákra, amiket így lehetetlen használni. A hatóságok kudarcának jele ez, akik inkább kvázi betiltják az amatőr focimeccseket, mintsem kiderítsék, egyáltalán kik állnak az utóbbi idők véres foci-merényletei mögött.

Irak többségében síita ország, amit sokáig Szaddám Husszein, és a Baath Párt, tehát a szunnita kisebbség uralt. A diktátor bukása óta elszaporodtak a merényletek a síiták és a keresztények ellen. A nem régiben kezdődött focipályás merényleteket azonban mind szunnita, mind pedig síita városokban művelik. Csak ebben a hónapban eddig 250 ember esett merénylet áldozatául országszerte. Július elsején 12 embert ölt meg egy bomba focizás közben. 

A Simon Wiesenthal Központ plakátkampányba kezd Németország nagyvárosaiban. 25 000 eurót kaphat, aki ma is élő háborús bűnösök nyomára vezeti a szervezetet.

„Késő. De nem túl késő! Utolsó esély művelet II.”- áll majd a plakátokon, melyeket Berlin, Hamburg és Köln közterein helyeznek el július 23-tól- értesült a Der Spiegel. A plakátokon az auschwitz-birkenaui haláltábor bejárata lesz látható.

A Wiesenthal Központ 25 000 eurót ajánl fel mindenkinek, aki használható információkat ad háborús bűnösökről. Persze a művelet elnevezése találó, hiszen hét évtized alatt nem sokan maradhattak életben azok közül, akik a holokauszt gépezetében tevékenyen részt vettek.

„Az utolsó esély művelet II” keretében sikerült kézre keríteni John Demjanjukot, akinek 2011-es müncheni perét az egész világ érdeklődéssel kísérte. Az akkor 91 éves férfit akkor öt évre ítélték, mert közel 30 000 ember leölésében segédkezett az SS-nek a megszállt Lengyelországban található Sobibor lágerben.

A Központ a Csatáry László ellen megindított eljárást  üdvözölte, csakúgy, mint a Németországban lefogott Hans Lipschis perét. Németországban napjainkban 50 olyan személy él, aki az auschwitzi koncentrációs táborban teljesített szolgálatot. 

A Greenpeace két tucat aktivistája hatolt be hajnalban a Tricastin atomerőmű területére, ahol egy kivetítővel tiltakoztak az állami irányítású létesítmény tevékenysége ellen. A Marseille közelében fekvő erőmű falára a „Tricastin, nukleáris katasztrófa, kész megfizetni az árat?” feliratot vetítették ki, Francois Hollande elnök arcképével.

Az akcióban résztvevő aktivisták csaknem felét lekapcsolta a rendőrség. A francia belügyminisztérium szerint a behatolók veszélyes játékot űztek, amikor tiltott területen akcióztak. Bár kis ellentmondást sejtetően azt is hozzátette a tárca szóvivője, hogy ennek ellenére biztonsági kockázata nem volt az esetnek. Kérdés, ha olyan biztonságos az erőmű, miként juthattak be a környezetvédők.

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a hasonló akciók szerte Franciaországban. A környezetvédők, civilek, zöld pártok tagjai arra akarják felhívni a figyelmet, mekkora kockázatot hordoz magában egy atomerőmű működtetése. Az EU egyik legjelentősebb gazdasága 58 hasonló létesítménnyel igyekszik kielégíteni az energiaéhségét. Ezzel az ország áramellátásának háromnegyede fedezhető (2004-ben közel 79 százalékkal világcsúcsot döntöttek). Hollande és a szocialisták azt ígérték, 2025-re mindössze az áramellátás felét fogják atomenergiával előállítani, illetve porondon van egy olyan ígéret is, mely szerint az ország legöregebb erőművét, a fassenheimit három éven belül bezárják. Ezt követné még 23 reaktor leállítása 12 éven belül.

A lakosság addig is élvezi a nukleáris energia kellemes rövidtávú hatásait. A tavalyi évben a francia áramszámlák az EU-ban a hetedik legalacsonyabb számot közölték a felhasználókkal. Emellett jól profitál az ország abból is, hogy Párizs a legnagyobb áramexportőr a közösségen belül.

A franciákat a hetvenes évek olajválsága ösztökélte arra, hogy atomenergia-flottájukat komolyan fejlesszék. Az akció Pierre Messmer miniszterelnökről kapta a Messmer Terv elnevezést. Eszerint 1985-ig 80 erőművet kellett volna felállítani, melynek száma az ezredfordulóra a 170-et is elérte volna. Végül 15 év alatt „csak” 56 reaktort állítottak szolgálatba.

A válság kitörése óta megszaporodtak a gazdasági kritikák (a már meglévő, biztonságot firtató kérdések mellett). Az Électricité de France (EDF) vállalaton keresztül  irányítja az ország erőműveit a francia állam, ebben Párizs részesedése egészen pontosan 85 százalék. A fenntartás nem olcsó, tavaly már csaknem 3 milliárdot emésztett fel, ami egyes vélemények szerint az állami vállalatóriás nem túl hatékony működésének is köszönhető.

Felmérések szerint a francia közvélemény 36 százaléka kifejezetten támogatja a nukleáris energiát, míg összesen csak 14 százalék utasítja azt el. Ez megfelel a trendnek, mely csak a 2011 márciusi, fukusimai katasztrófa idején változott kissé. Azóta viszont folyamatosan emelkedik azok aránya, akik támogatják az atomot. Hollande törekvései azonban nem váltanak ki ellenszenvet a társadalmon belül. Márciusban 46 százalék mondta azt, hogy egyetért az elnökkel, ha a nukleáris energia arányának visszanyeséséről van szó. 

Nagy esemény az iszlám világban az idén július 8-án kezdődő ramadán, aminek megülése nem mindenhol problémamentes.

A Korán nem említi, hogy Mohamed prófétának alhasi fájdalmai lettek volna, amikor Híra hegyén böjtölt, de az al-Arabiya megemlékezik arról, milyen sokan kerülnek kórházba a ramadán alatt. Csak Katarban napi szinten 10-15 böjtölőt kell ellátni, akik gyomorhuruttal, veseproblémákkal, vagy épp kiszáradással küszködnek. A legtöbb problémát az váltja, ki, hogy napnyugta után túleszik magukat a hívők az egész napos koplalás után. Tavaly száznál is több embert vittek kórházba az ünnep első napja után Katarban, azt megelőzően pedig közel 8000 embernek ártott meg a böjt.

Pakisztánban egészen más gondok gyötrik a híveket. A törzsi fegyveresek által uralt Észak-Vazirisztánban a tálibok most azért akcióznak, mert egyesek nem a megfelelő öltözetben éheznek. A gondot most kivételesen nem a női öltözködés jelenti, a férfiak viselnek esetenként túl vékony, vagy túl feszes ruhát. A bölcs törzsi vezetés elkeseredett küzdelme már a szabókra is kiterjedt, akiket veréssel próbálnak jobb belátásra bírni. 2011-ben még felgyújtották azokat a boltokat, ahol a nem megfelelő göncöt adták. Azonban már 2013-at írunk, hallgatva a modern idők szavára, mostanság pénzbírság járhat a verésen kívül. Az üzlethelyiségeket nem, csak a ruhákat égetik el.

Hiába tiltakozott Mos Def, Washington nem függeszti fel az éhségsztrájkoló guantanamói rabok kényszertáplálását. A bíróság szerint a művelet egészségügyi beavatkozásnak minősül, így nem tudják figyelembe venni a vallási előírásokat. Annyit azért megtesznek, hogy napközben nem, csak hajnalban és késő este tuszkolnak le egy csövet a rabok gyomráig. A 166 guantanamói fogolyból 106 nem vesz magához önként táplálékot tiltakozásul körülményeik miatt. 

Bejárta a világot a napokban az a videó, melyen egy fiatal riporter saját halálát örökítette meg. A hétvégi, ötvennél is több halálos áldozattal járó kairói események alatt rögzített képsor a legnézettebb videóvá vált a témában, különböző feltöltött verzióit több millióan tekintették már meg.

 A leváltott elnököt támogató Muzulmán Testvériség tüntetésén történtekről már sokat cikkeztek, a rohamosan terjedő videó készítőjéről azonban úgy kell összemazsolázni az infókat. A Telegraph szerint Ahmed Asszemnek hívják a 26 éves fiatalembert, aki a Testvériség hivatalos lapjának dolgozott. A szintén brit The Times a családot is utolérte. Kiderült, a fiatalember felső-középosztálybeli családja nem akarta, hogy fiúk a Testvériségnek dolgozzon, szerintük kimosták az agyát és gyanúsan tekintettek iszlamista nézeteire. Az apa egyenesen a szervezetet teszi felelőssé fia haláláért.

Az áldozat rendőrként dolgozó bátyja azonban már arról beszélt a New York Times szerdai számában, hogy a felvételek alapján jogi lépéseket tesznek a felvételen látható, tömegbe tüzelő katona ellen. A felvétel nyilvánosságra kerülésének körülményeiről is említést tesz. Asszem kameráját kollégái jutatták el a családhoz,ám akkor még csak annyit tudtak, a fiú megsérült a katonai bázisnál tartott tüntetésekben. Ekkor nézték meg a felvételeket, majd szembesültek vele a családtagok, hogy a fiú nem tett semmi rosszat, pusztán azért kellett meghalnia, mert a katonákat filmezte. 

Az, hogy valójában mi történt a laktanyánál, Asszem 20 percnyi videóanyagából nem derül ki. Nem tudni, miért és kikre tüzeltek pontosan a katonák, illetve, hogy voltak-e a tömegben is fegyveresek. Az 51 halálos áldozatot maga után hagyó események kivizsgálását ígérte az ideiglenes kormány. 

A Testvériség angol nyelvű Twitter-oldalán megjelent egy Asszemre emlékező videó, melynek végén látható a lelőtt fiatalember, illetve véres kamerája.