A Greenpeace két tucat aktivistája hatolt be hajnalban a Tricastin atomerőmű területére, ahol egy kivetítővel tiltakoztak az állami irányítású létesítmény tevékenysége ellen. A Marseille közelében fekvő erőmű falára a „Tricastin, nukleáris katasztrófa, kész megfizetni az árat?” feliratot vetítették ki, Francois Hollande elnök arcképével.
Az akcióban résztvevő aktivisták csaknem felét lekapcsolta a rendőrség. A francia belügyminisztérium szerint a behatolók veszélyes játékot űztek, amikor tiltott területen akcióztak. Bár kis ellentmondást sejtetően azt is hozzátette a tárca szóvivője, hogy ennek ellenére biztonsági kockázata nem volt az esetnek. Kérdés, ha olyan biztonságos az erőmű, miként juthattak be a környezetvédők.
Az elmúlt időszakban megszaporodtak a hasonló akciók szerte Franciaországban. A környezetvédők, civilek, zöld pártok tagjai arra akarják felhívni a figyelmet, mekkora kockázatot hordoz magában egy atomerőmű működtetése. Az EU egyik legjelentősebb gazdasága 58 hasonló létesítménnyel igyekszik kielégíteni az energiaéhségét. Ezzel az ország áramellátásának háromnegyede fedezhető (2004-ben közel 79 százalékkal világcsúcsot döntöttek). Hollande és a szocialisták azt ígérték, 2025-re mindössze az áramellátás felét fogják atomenergiával előállítani, illetve porondon van egy olyan ígéret is, mely szerint az ország legöregebb erőművét, a fassenheimit három éven belül bezárják. Ezt követné még 23 reaktor leállítása 12 éven belül.
A lakosság addig is élvezi a nukleáris energia kellemes rövidtávú hatásait. A tavalyi évben a francia áramszámlák az EU-ban a hetedik legalacsonyabb számot közölték a felhasználókkal. Emellett jól profitál az ország abból is, hogy Párizs a legnagyobb áramexportőr a közösségen belül.
A franciákat a hetvenes évek olajválsága ösztökélte arra, hogy atomenergia-flottájukat komolyan fejlesszék. Az akció Pierre Messmer miniszterelnökről kapta a Messmer Terv elnevezést. Eszerint 1985-ig 80 erőművet kellett volna felállítani, melynek száma az ezredfordulóra a 170-et is elérte volna. Végül 15 év alatt „csak” 56 reaktort állítottak szolgálatba.
A válság kitörése óta megszaporodtak a gazdasági kritikák (a már meglévő, biztonságot firtató kérdések mellett). Az Électricité de France (EDF) vállalaton keresztül irányítja az ország erőműveit a francia állam, ebben Párizs részesedése egészen pontosan 85 százalék. A fenntartás nem olcsó, tavaly már csaknem 3 milliárdot emésztett fel, ami egyes vélemények szerint az állami vállalatóriás nem túl hatékony működésének is köszönhető.
Felmérések szerint a francia közvélemény 36 százaléka kifejezetten támogatja a nukleáris energiát, míg összesen csak 14 százalék utasítja azt el. Ez megfelel a trendnek, mely csak a 2011 márciusi, fukusimai katasztrófa idején változott kissé. Azóta viszont folyamatosan emelkedik azok aránya, akik támogatják az atomot. Hollande törekvései azonban nem váltanak ki ellenszenvet a társadalmon belül. Márciusban 46 százalék mondta azt, hogy egyetért az elnökkel, ha a nukleáris energia arányának visszanyeséséről van szó.
