A fejlődő országok segélyezésénél már most is működik egy jóval hatékonyabbnak tűnő rendszer. Éljen a migráns munkavállalás?
2012-ben összesen csaknem 400 milliárd euró volt az az összeg, amelyet külföldi munkavállalók hazaküldtek családjuknak. Ez nagyjából a háromszorosa annak az összegnek, amelyet a kormányok a fejlődő országok segélyezésére költenek. Az elmúlt tíz évben rohamosan nő a külföldi munkavállalásból hazaküldött anyagi haszon.
A legtöbb pénz a fejlődő országokba kerül ilyen módon, hiszen ezen államok polgárai költöznek külföldre leginkább a jobb kereset reményében. Ennek megfelelően India jutott így a legnagyobb bevételhez, amit Kína követ. Ettől jócskán leszakadva Mexikó következik, ám meglepő, hogy az EU két legnagyobb gazdaságát, Németországot és Franciaországot is sok ilyen pénz „hizlalja”.
Az összeg nem is annyira meglepő, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a világon 214 millió ember költözik külföldre a jobb munkakörülmények és a magasabb jövedelmek miatt. Ráadásul a Világbank szerint ennél nagyobbra is rúghat a végösszeg, hiszen sokan nem hivatalos úton küldenek az otthon maradottaknak pénzt, így az ellenőrizhetetlen.
Régi vád a segélyekkel szemben, hogy azok gyakran nem a megfelelő helyre kerülnek. Gyakran az átláthatatlan, korrupt kormányzatok elnyelik a pénzeket, amiből így aligha profitálhatnak azok, akik igazán rászorulnának. A fejlett országokban történő munkavállalás lehet a megoldás?