Nelson Mandela kórházba került, ami aggodalommal tölti el a dél-afrikai emberek zömét. A 94 esztendős egykori elnök kalandos élete sokak számára mintaértékű az országban.
Nelson Mandela tüdőbetegsége miatt kórházi kezelésre szorul. A Nobel-békedíjas ex-államfő állapotáért egy ország, sőt, talán nem túlzás, hogy egy egész világ aggódik. A közélettől és a nyilvánosságtól rég visszavonultan élő Mandela ismét a címlapokra került.
Mandela a xhosa nyelvet beszélő thembu törzs tagjaként, királyi családban látta meg a napvilágot 1918-ban. Ekkor még inkább törzsi nevén, Madiba-ként szólították. Az angolszász Nelson nevet egyik tanára akasztotta rá első iskolás éveiben.
1944-ben csatlakozott az Afrikai Nemzeti Kongresszushoz (ANC), először csak mint aktivista, majd alapítója és elnöke lett a párt ifjúsági szervezetének. A Nemzeti Párt négy évvel később került hatalomra, majd megkezdte a feketék kiszorítását a közéletből. Ettől datálódik a dél-afrikai apartheid kezdete.
1952-ben társával, Oliver Tambóval feketék számára nyitott ügyvédi irodát Johannesburgban. Ekkor már több megtorlás is érte a jogfosztások miatt lázongó színesbőrű lakosságot. Először 1956-ban vádolták meg árulással, sok más társával együtt, ám a négy évig tartó nyomozás eredménytelensége miatt ejtették a vádat. Ekkor már azt is törvénybe iktatták, hogy feketék hol tartózkodhatnak, illetve milyen munkákat vállalhatnak.
1960-ban aztán hivatalosan is betiltották az ANC-t, így Mandela társaival illeegalitásba vonult. Az országot járta és aktivistákat, illetve pénzt toborzott a működéshez. Ezen évben történt a világ figyelmét is felkeltő sharpeville-i mészárlás, melyen egy demonstráció alkalmával 69 feketét öltek meg a hatóság emberei.
A mészárlás hatására az ANC is feladta az addig hirdetett békés ellenállás eszméjét. Tagjai innentől szabotázsakciókat hajtottak végre a kormány ellen. Ennek eredményeképp Mandelát letartóztatták és bíróság elé citálták. A bíróságon harcát a következő szavakkal indokolta: „Hiszek a demokrácia és a szabad társadalom ideájában, abban, hogy az emberek békésen és egyenlő feltételek mellett élhetnek egymás mellett. Ezért az eszméért élek, de ha kell, kész vagyok meghalni is érte.”
1964 telén aztán Mandelára életfogytig tartó szabadságvesztést rótt ki a bíróság, majd egy Fokvároshoz közeli börtönszigetre került. A Robben-szigeten eltöltött 18 év után, 1982-ben áthelyezték egy szárazföldi intézetbe. Közben elhunyt anyja, akinek a temetésére sem mehetett el. A nyolcvanas években egykori harcostársa, Tambo- aki közben külföldre menekült- nemzetközi kampányt indított Mandela szabadon engedése érdekében. Közben továbbra is szörnyű elnyomás és állami terror alatt éltek az ország fekete bőrű közösségei.
A nemzetközi nyomásnak aztán 1990-ben nem tudott ellenállni a rezsim és összeomlott. Mandela kiszabadult a börtönből, hogy részt vehessen egy sokféle etnikumú, demokratikus Dél-Afrika létrehozásában. Erőfeszítéseiért 1993-ban elnyerte a Nobel-békedíjat. Öt hónappal ezt követően az első demokratikus választások alkalmával az elnöki széket is elfoglalhatta, első feketeként az ország történelmében. Elnöki idejének legnagyobb kihívásait a színesbőrű lakosság életkörülményeinek javítsa, a nyomortelepek felszámolása jelentették. Emellett a világban is megpróbálta kiépíteni a barátságos Dél-Afrika képét.
Még 80 évesen is folyamatosan járta a világot és vezetőkkel, üzletemberekkel találkozott. Konferenciákat tartott és kitüntetések tömegeit vette át. Elnöki megbízatásának lejártával háttérbe vonult, de még létrehozta a Mandela Alapítvány nevű segélyszervezetét. Egyik legfontosabb célja a szervezetnek azóta is a HIV vírus elleni harc. Mandela egyik fia is ebbe a betegségbe halt bele. Mandelának nagy szerepet tulajdonítanak abban, hogy 2010-ben az afrikai ország rendezhette a futball-világbajnokságot.
Nelson Mandela élete és munkásságának hatása ma is érződik, a mai generációk fejében is él. Az al-Dzsazíra johannesburgi lakosoknak tette fel a kérdést: mit jelent számotokra Mandela? Egy 25 éves fiatalember hősnek nevezte, aki sokat tett országáért. Egy 56 éves úr azt emelte ki, hogy feladta saját életét, hogy mások jobban élhessenek. Egy 24 éves piaci eladó csak ennyit mondott: „Olyan, mintha az apám volna.”
