Külügyér

Az 1979-es forradalom után szép fokozatosan kivonultak az addig működő amerikai láncok, ám a maradékai még jól láthatók szerte az országban. Főleg a gyorsétterem-láncoknál feltűnő ez, de Coca-Cola is kapható, holott a cég nincs jelen az országban.

A pénz bizony akkor is pénz, ha azt úgy szerzik, hogy a bűzlő nyugat jól ismert emblémáit és brandjeit használják fel.

A Baskin-Robbins az USA legismertebb fagylalt-lánca, amely jó fél évszádos múltra tekint vissza. Gyanús, hogy a minőség talán mégsem ugyanaz, mintha Los Angelesben fogyasztanánk.

A Chipotle Mexican Grill alteregója perzsa földön népszerűsíti a fűszeres, csípős ételeket, amik arrafelé amúgy nyilván tök ismeretlenek.

A gyűlölt ellenségnél a Domino’s talán a legismertebb pizza-franchise. Állítólag azonban mégsem varázsolja Teheránba a michigani hangulatot, a kínálat ugyanis eltérő. Persze arról nem tudunk semmit, mit árulnak ott pizza álnéven.

KFC a forradalom előtt már jelen volt a perzsa országban, azonban az ellenséges hangulat hatására felhagytak a csirkék árusításával. De nincs ok csüggedni, Sanders ezredes újra Iránban van, csak a csokornyakkendőjét felejtette otthon.

A Coca-Cola 1981-ig bírta, aztán elhúzott, de a gyártósort maga mögött hagyta. Ők aztán azóta sem cserélték le a logót.

És persze miért is épp a McDonald’s maradna ki? Mash Donald’s, az! A bent ülő úr mosolya mindenesetre nem tűnik őszintének. 

A gyűjtés a France24 munkája. 

A Német Ellenállás Emlékbizottságának feje szerit a náci bűnök egyik főkolomposát, Heinrich Müllert egy zsidó temetőben találták meg.

A népszerű Bild bulvárlapnak árulta el Johannes Tuchel a szenzációt kiváltó hírt. Müllert állítólag egy berlini zsidó temetőben, egy tömegsírban találták meg a háború végével szövetséges katonák.

A hír azért érdekes, mert Müllert a háborút követően még sokáig életben hitték. Még Adolf Eichmann, miután 60-ban Argentínában lekapcsolták és Izraelbe küldték jutalomüdülésre, kihallgatásai során azt vallotta, a Gestapo főnöke tudomása szerint él. Nyugati titkosszolgálati jelentések szerint 1949-ben Müller Karlovy Varyban húzta meg magát.

Nos, Tuchel szerint a korabeli hírszerzők balekok voltak, hiszen Müller testét egy, a légierőért felelős minisztériumi épület mellett találták meg Berlinben, majd Mitte városrészben helyezték végső nyugalomra, zsidó temetőben. Szerinte a hírhedt náci tábornoki egyenruhát viselt és egyértelműen azonosítható volt a zsebében talált iratok alapján.

A német Központi Zsidó Tanács elnöke a Bildnek úgy fogalmazott, „ízléstelen szörnyűség”, hogy egy ilyen alak zsidó temetőben nyughatott.

Heinrich Müller a Gestapo első embere, a titkosszolgálatok zsidóügyekkel megbízott főnöke volt. Részese volt az Endlösung, azaz a „végső megoldás” eltervezésének. Az eleddig uralkodó nézet szerint a háború után nyoma veszett. 

Nemrég Törökországban nyílt meg egy halal szexshop, mely online is fogadja az érdeklődőket. Persze az iszlám előírásainak is megfelelő hasonló tematikájú üzletek nem számítanak újdonságnak a világban- többek közt Bahreinben és Hollandiában is található ilyen-, mégis adódik a kérdés, mitől halal egy szexshop.

Persze a muszlimok is szexelnek, feltehetőleg nem is csupán csak reprodukciós célzattal, mégis nyugaton talán prűdebbnek tartjuk őket magunknál. Az új török áruház tulajdonosa szerint főként a külsőségekben mutatkozik meg a különbség. Ők például nem használnak pornográf képeket reklámra, figyelemfelkeltésre, de még illusztrációként sem. A hollandiai boltban a Los Angeles Times szerint nemi szegregáció is érvényben van .Vibrátort sem árulnak, hiszen azt a török tulaj szerint tiltja az iszlám. De hogy akkor mik kaphatóak egy halal szexshopban? Lehet tallózni. 

Persze lehet böngészni a Koránt, levezetni belőle, mit enged meg és mit nem, az afrodiziákum mehet, de a dildo már tabu. Aztán ki-ki kedvére választhat magának fatvákat, amik közül szintén több érinti a szexualitást. A Foreing Policy vonatkozó cikke el is mélyedt ezekben, de igazságot nem tudott tenni a kérdésben. 

Üzletnek viszont nem utolsó, főleg, hogy egy hagyományos szexshop nem kapna ekkora nyilvánosságot a világsajtóban. 

Ha megválasztják New York polgármesterének, akkor a muszlim ünnepeket is számon tartják a város iskoláiban- ezt ígéri Bill de Blasio, a demokraták jelöltje.

A New York-i iskolákban most még csak a főbb keresztény és zsidó vallási ünnepek alkalmával kapnak szünetet a nebulók. Blasio, a demokrata polgármester-jelölt ezen a gyakorlaton változtatna, és az olyan muszlim ünnepekkor, mint az Áldozati ünnep, vagy a böjt megtörésének ünnepe (Eid al-Fitr) tanítási szünetet rendelne el.

Blasio szerint nem fair a muszlim gyerekekkel szemben, hogy főbb vallási ünnepeiken az iskolapadba kényszerülnek, így nem tudják megfelelően megülni azokat. Azt szeretné, ha senkinek nem kéne választania vallási gyakorlata és tanulmányai között. Blasiót persze a muzulmán közösségek támogatásának megnyerése is motiválhatta. A növekvő számú New York-i muzulmánok kegyeiért a republikánusok jelöltje, Joe Lhota is versenyre kel, ő is helyesli Blasio elképzelését.

A november 5-i választás nagy esélyese Blasio, aki toronymagasan vezet kihívói előtt. A jelöltek nem véletlenül fordítanak nagy hangsúlyt a kampány során a helyi muszlim közösségek igényeire, hiszen például az iskolákban már 13 százalékos a jelenlétük. A jelenlegi polgármester, Michael Bloomberg 2008-ban már szemben találta magát ugyanezzel a problémával. Bár akkor a közgyűlés elfogadta, hogy legyen 2 napos szünet a fő muzulmán ünnepekkor, a gyakorlatba sosem került átültetésre. Bloomberg nyíltan ágált az ötlet ellen, szerinte nem kevesebb, hanem több tanítási napra lenne szükség. 

Miközben százezrek menekülnek a véráztatta Szíriából, van, aki pont most kapott kedvet egy kis kiránduláshoz. A gyerekek majd énekelnek, az asszonyok főzőcskéznek, a férfiak mártírhalált halnak. A Pokol Utazási Iroda első szerencsés ügyfelei.

A hét eleje óta kering a neten egy propaganda videó, melynek tanúsága szerint egy jókora, 150 fős család érkezett Szíriába, gyerekestől, mindenestől. A felvétel eredete homályos, de az elején látható terepjárókon az al-Kaida fekete zászlói lobognak. Miután felvették a legfiatalabbak önfeledt éneklését, jönnek a kemény szavak a család felnőtt férfi tagjaitól.

A második perc végén kezd beszélni egy bizonyos Abdel Rahman, a kazah nevű fickó. Az idegen földön harcoló dzsihádisták gyakran jelzik háborús nevükben, melyik országból jöttek. Ő is, és az utána következő férfi is arról beszél, harcolni érkeztek Szíriába, mártírok szeretnének lenni. Azért talán a kazah gyámügynek nem ártana ránézni a csipet-csapatra, ha hazatérnek a vakációból.