Külügyér

Görögországban újabb stációjához ért a gazdasági válság. Gyógyszerhiány fenyeget.

A gyógyszerbeszállító cégek már több készítmény szállítását befagyasztották, és egy sor további szer zárolását tervezik. Mindezt amiatt, mert Görögországban az uniós átlagnál jóval alacsonyabb áron lehet csak eladni azokat.

A korlátozás 50 gyártót és csaknem 200 terméket érint. Az országban így hamarosan hiány lehet a köszvény, a hepatitisz, vagy koleszterincsökkentő készítményekből. A svájci Vöröskereszt pedig befagyasztotta a vérszállítást, mivel Athén egyre nagyobb adósságot halmoz fel a szervezettel szemben- adta hírül a Guardian. A betegek már így sem minden patikában találják meg a szükséges, gyakran életmentő gyógyszereket.

Az athéni kormány most a gyártókkal „izmozik”, igyekszik rávenni őket, a veszteségeik ellenére ne szűkítsék tovább a piacot. Erre azonban aligha állnak rá a cégek anélkül, hogy kompenzálják veszteségeiket.

A patikák alkalmazottai gyakran az életüket féltik. Amikor ugyanis tömegek szükségleteit nem sikerül kielégíteni, sokan agresszívvá válnak. Azonban ha helyreállna az ellátás, akkor sem biztos, hogy mindenki a gyógyszeréhez jutna. Ehhez ugyanis egyes gyártók szerint az kéne, hogy az árak jó 20 százalékkal emelkedjenek, amit viszont nem biztos, hogy mindenki ki tudna fizetni. 

Dang Fei, ismert kínai újságíró és aktivista a kínai újévet rendhagyó módon ünnepelte. Egy egyszerű kérdést tett fel saját Weibo-oldalán.

A Twitter-szerű oldalon arra volt kíváncsi követőitől, milyen a környékükön található vizek, folyók, tavak környezete.

Az eredmény kiábrándító lett. Több száz, megdöbbentő állapotokat tükröző fotó érkezett a felhívásra. A mellékelt szövegek szerint gyakran helyi üzemek szennyezik a vizeket, ám gyakori jelenség, hogy a lakosok használják szemétlerakónak azokat.

De nem Dang Fei az első, aki felhívja a figyelmet a súlyos kínai vízszennyezésekre. Nemrég egy vállalkozó ajánlott fel 200 000 jüant a környezetvédelmi hatóság fejének, ha az legalább 20 percet úszik egy szennyezett folyóban. 

Tavaly nyáron ezer tüntető érte el, hogy egy tengerparti város, Kidong ipari beruházása meghiúsuljon. A gyár a tengerbe vezette volna a felesleget, ami a helyiek szerint ökológiai katasztrófát okozott volna a környéken. 

Mikor kell elkezdenie hidzsábot viselni egy muzulmán nőnek? A vallási előírások szerint 9 éves kortól, ám Iránban ezt is késeinek tartják.

Jön a tavasz, emelkedik a hőmérséklet és egyre több nőt visznek be egy kis kihallgatásra a rendőrőrsökre. Mindezt az egyre hiányosabb öltözet miatt. No, ne gondoljuk, hogy miniszoknyában rohangálnak arrafelé a túl kihívő nők, csak a hidzsáb, a hajat fedő kendő egyre lazább.

Ha kilóg a haj, vagy túl sok a smink, jön az erkölcsrendészet és egy kicsit vegzálja a hölgyeket. Nem csak a kendő lehet bűnös, a túl sok smink is könnyen a közeg jó ízlésébe ütközhet. Pedig Irán a második ország az egy főre jutó sminkeladások számában.

Visszatérve a hidzsábra. Az iszlám előírások alapján a lányoknak 9 éves kortól kell elfedni hajukat, ám erre már korábban nevelni kell őket. Legalábbis így véli Teherán tartomány kormányzója, aki így kerülné el a későbbi erkölcstelen magatartásokat. Már több más tartományban kötelező vallási ünnepeken a legkisebb lányok haját is letakarni, ezeket pedig óvodákba küldött különítmények ellenőrzik. 

A norvég Bastoy körülményei inkább egy nyaralásra, mintsem börtönre hajaznak. Nincs szigor, ám mégis a legkevesebb a visszaeső lakói közt.

Norvégia csaknem 4000 büntetését töltő elítéltje szinte tényleg csak a szabadságát veszíti el, amikor leültetik. Általában a szigorított intézmények is emberi lakhatást biztosítanak- a tömeggyilkos Andreas Breivik is egy ilyen erődben raboskodik-, a maximálisan 21 éves börtönt így normális körülmények között tölthetik le az elítéltek. Nem mellesleg pedig hasznosan, hiszen a norvég börtönprogramok munkát és oktatást is biztosítanak, igen magas színvonalon és nagy hatékonysággal.

A nevelésnek meg is van az eredménye. Norvégia kiemelkedik Európa többi országa közül a visszaesések alacsony arányát tekintve. Az elítéltek kevesebb mint 30 százaléka válik ismételten elkövetővé.

A Bastoy egy sziget, ahol az elítéltek dolgoznak, ám szabadidejükben akár horgászhatnak, vagy a tengerben fürödhetnek. Elzártan élnek, de emberi módon- ahogy jellemezte helyzetét egy drogcsempész férfi a Guardian riporterének. Az elítélteknek kis faházaik vannak a szigeten, így tényleg olyan benyomást kelt, mint egy nyári cserkésztábor. A szobák egyéniek, csak a konyhán és a fürdőszobán osztoznak a rabok.

A Bastoyba azok költözhetnek, akiknek öt évnél több van hátra büntetésükből és kérvényüket elfogadják. Mindenféle bűnelkövető jelen van a szigeten, erőszaktevők és gyilkosok is, ám mindneki élheti látszólag szabad életét a Bastoyban, amíg nem vét a szabályok ellen. És hogy mit dolgoznak a rabok? Nos, maguknak termelik meg az élelmiszert, kerékpárt javítanak, lovakat nevelnek, vagy csak a mosodában szorgoskodnak.

A Bastoyból szabadult rabok kevesebb, mint 16 százaléka sérti meg újra a törvényt. 

Múlthéten rejtélyes módon életét vesztette az Iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka a Damaszkusz- Bejrút autópályán. Vajon miért kellet meghalnia? Mit keresett ott egyáltalán?

Először is kezdjük azzal, amit ismerünk. Egy kettős személyiséggel rendelkező iráni tiszt meghalt a szíriai főváros közelében. Hesszam Kosnevisz, másik nevén Hasszán Sateri Teherán libanoni követségén teljesített szolgálatot. Mérnökként feladata az volt, hogy megszervezze az iráni segítséggel fejlődő dél-libanoni infrastruktúrát.

Most következzenek az elméletek. Kosneviszt/Saterit akkor lőtték agyon, amikor a damaszkuszi reptérről a belvárosba tartott. Vagy pedig akkor, amikor a szír fővárosból Aleppóba autózott? Az is lehet, hogy a libanoni-szíriai határ felé tartott, vissza a szolgálati helyére. De mit keresett egy újjáépítésért felelős mérnök a polgárháborús Szíriában és miért vált célponttá?

Iránban elsősorban mérnökként hivatkoznak rá. A teheráni álláspont szerint vagy lázadók, vagy izraeli titkosszolgák likvidálták, mivel Libanonban a 2006-os izraeli légicsapások által okozott károk helyreállításán dolgozott. Valljuk be, ez utóbbi nem valami vérbő magyarázat.

Hihetőbben hangzik, hogy a tiszt/mérnök iráni hírszerzőknél tett látogatást, ahonnan már nem tért vissza Libanonba. Halála azzal lehet kapcsolatban, hogy a libanoni Hezbollah terrorszervezet és szövetségese, Irán, már a harcok kitörése óta a szír kormányerők oldalán áll. Ezt feltehetőleg nem csak szavakkal teszik, hanem fegyverekkel és emberekkel is támogatják- nyilván fű alatt- Aszad elnök seregeit a lázadókkal szemben.

Egy libanoni lap kevésbé romantikus magyarázata szerint a férfi az északi nagyváros, Aleppó későbbi újjáépítését készítette elő. 

Libanon különleges szerepet tölt be a szíriai konfliktusban. A szír-libanoni határvidék utóbbihoz tartozó oldalán is rendszeresek a fegyveres összecsapások. Feltehető az is, innen jutnak Szíriába az utánpótlások ide is, oda is. Hivatalosan ugyan Bejrút elkötelezetlen a konfliktusban, a Hezbollah- aminek komoly kormányzati befolyása is van- komoly „adományokat” csúsztat át a határvonalon.

Nem csak egy mérnök volt a rejtélyes Kosneviszt, vagy Saterit, ez azért elég valószínű. Egy egyszerű mérnök temetésén nem vesz részt az iráni elit apraja-nagyja. Ott volt a szemnáni- észak-iráni nagyváros- megemlékezésen a Forradalmi Gárda vezetőségétől a külügyminiszterig mindenki, aki számít az iráni külkapcsolatok terén.