Az elmúlt évtizedben Kína nagyjából röpke 75 milliárd dollárt költött el Afrikában segélyezésre és fejlesztésre. A nyugati sajtóban megjelenő vélemények szerint ez is egyértelműen jelzi Peking hatalmi törekvéseit a kontinensen, ha tetszik, imperializmussal vádolva Kínát.
Már az információhoz is kerülőutakon kell hozzájutni, hiszen a pekingi kormány államtitokként kezeli „segélyezési” programjait. Amerikai kutatók elemzése szerint a kétezres évek kezdete óta 50 afrikai országban csaknem 1700 donációs projektbe kezdtek.
A közhiedelemmel ellentétben Kína nem csak az afrikai nyersanyagok kiaknázására költ. A Guardian szerint Libériában napelemes jelzőlámpák telepítését segítették, illetve felhúztak egy malária kezelésével foglalkozó kutatóállomást is. Mozambikban művészeti iskolát alapítottak kínai pénzből, Algériában pedig operaházat. Emellett rengeteg kínai orvos és tanár is érkezik folyamatosan a földrészre.
A Nyugat már nem atyáskodhat egyedül a legszegényebb régiókban. Míg az OECD-államok segélyezésre szánt kerete a válság következtében jó esetben is csak stagnál, úgy például Brazília, Venezuela, vagy Irán is egyre több pénzt- és befolyást- szerez az elmaradott térségekben. Az „új mecénások” legnagyobbika pedig egyértelműen Kína.