Mit keres egy fiatal holland lány egy dél-amerikai gerillaseregben? Tanja Nijmeijer apácának készült, élete azonban kalandos fordulatot vett.
Mint korábban írtuk, Havannában összeültek a kolumbiai kormány képviselői, és a FARC gerillái, hogy véget vessenek az évtizedek óta tartó fegyveres konfliktusnak. A FARC részéről a kubai fővárosban tartózkodik Tanja, aki világos bőrével és nyugatias öltözékével kirí a tárgyaló felek többsége közül.
Kislányként Tanja Nijmeijer a holland vidéki fiatalok életét élte. Álma ekkor az volt, hogy apáca lesz, puritán életét az engedelmességek és a békének szenteli. Aztán felnőtt, 1998-ban, diplomája megszerzése után angoltanárként érkezett Kolumbiába.
Nijmeijer kisasszony Dél-Amerikában lett sztárrá, bár erre a kifejezésre tagadóan reagál, mikor a Guardian újságírója szembesíti vele. „Én is csak egy vagyok a gerillák közül”- jelenti ki, ám ez azért nem teljesen így van. Nem csoda, hogy az érdeklődés középpontjába kerül időről-időre.
A FARC jelenleg nagyjából 9000 katonával bír, azonban többségük egészen más úton került a Kalasnyikov közelébe. Többségük az elszegényedett kolumbiai vidék földművelő családjaiból került a lázadókhoz, esetleg a nagyvárosok nyomornegyedeiből csatlakoztak a társadalmi különbségek miatt dühöt érzők.
Tanja az egyetemen már nem akart apáca lenni. Sőt, meggyőződéses ateistává vált, nézetei pedig balra sodródtak. Így érkezett meg az országba, ahol a FARC és a kormányerők küzdelme ekkortájt tetőzött. Emberrablások, merényletek és komoly összecsapások nehezítették a civil lakosság életét is.
Aztán a baloldali érzelmű lány megdöbbent az európai szemmel hihetetlennek tűnő társadalmi különbségeken. Hazatérte után nem nyugodott meg, így 2002-ben visszatért Kolumbiába. Ekkor került kapcsolatba a FARC-cal. Kezdetben a bogotai szárnynak segített robbantásos akciókat végrehajtani.
Az, hogy Nijmeijer a FARC tagja, 2007-ben derült ki. A kormánypárti hadsereg megtámadott egy bázist, amit gyorsan kellett elhagyniuk a gerilláknak. Tanja naplóját ott találták meg a katonák.
A kiképzést túlélte, a dzsungelbe tette át székhelyét. A spanyol helyi dialektusát azóta kitűnően beszéli, beilleszkedett, döntését azóta sem bánta meg. Azt azonban elismerte a Guardiannek, hogy családja távollétét és a halál állandó jelenlétét nehéz elviselni. Anyjával legutóbb 2005-ben találkozhatott, miután az asszony a gerillák egyik táborába tudott utazni.
Naplójában azonban sok kritika is napvilágot látott. Arról is írt, hogy már nem hisz abban, amiért harcolnak, és elege van az esőerdei életből, illetve abból, hogy nem lehet magánélete. Ez aztán nagy nyilvánosságot kapott a nyugati sajtóban, a tagok bosszújától pedig állítólag az mentette meg, hogy egy egykori parancsnok fiához fűzték gyengéd szálak.
Hogy mi lesz eztán Tanjával? Az persze attól is függ, mi lesz a havannai tárgyalások kimenetele. A FARC-ot Kolumbiában gyilkosságok ezreivel, terrorista akciókkal, emberrablással, Nijmeijert pedig még az Egyesült Államokban is vádolják, mivel részt vett egyszer három amerikai állampolgár elrablásában és kihallgatásában. „A FARC gerillája vagyok, és ez továbbra sem fog változni”- vázolta jövőjét Tanja Havannában.
