Amerika betiltja a fegyvereket? Aligha, ám a szigorúbb szabályozás mellett péntek óta egyre hangosabban állnak ki.
Pénteken egy connecticuti általános iskolában összesen 27-en vesztették életüket egy zakkant tinédzser ámokfutása révén. Mint ahogy legutóbb, a nyári Batman-filmes lövöldözés után, most is fellángol a vita a fegyvertartás esetleges szabályozásával kapcsolatban.
Nicholas D. Kristof újságíró a New York Times hasábjain megjegyzi, hogy nem azért halnak meg hazájában ennyien lőfegyverek által, mert több lenne a bűnöző, mint más országokban, hanem mert máig képtelen Washington szabályozni a fegyvertartást.
David Hemenway harvardi professzor egy írásában megjegyzi, az 5 és 14 év közti amerikai gyerekek 13-szor nagyobb eséllyel esnek lőfegyverek áldozatául, mint bárhol máshol a fejlett országokban. Egy másik megdöbbentő adat szerint pedig minden 20. percben életét veszti egy ember lőfegyver által az Egyesült Államokban.
Azt még Kristof is elismeri, hogy aligha tilthatók be a fegyverek, ám szabályozással csökkenthetőek lennének az elképesztő halálozási számok. Kristof az autókat hozza példának: autó vásárlásához és használatához is számos szabálynak kell megfelelni. Sőt, még a játékfegyverek végére is kötelező a kis narancssárga jelzés, hogy játékról van csupán szó. Az éles lőfegyverekre azonban semmi ezekhez hasonló szabály nem érvényes. Facebook-oldalának egyik hozzászólója eképp érzékelteti a helyzet abszurditását: „Nehezebb örökbe fogadni egy kisállatot, mint megvenni egy fegyvert.”
A labda persze a döntéshozók térfelén pattog. Obama könnyes beszéde után feltehetőleg sokan elvárják tőle a szabad fegyvertartás ellenzői közül, hogy lépjen. A pénteki tragédia után is utalt rá az elnök, hogy valamit tenni kell, hogy a vérontásnak megálljt parancsoljanak. Persze ezeket a szavakat hallhattuk tőle a Gabby Giffords szenátor elleni merénylet, vagy az aurorai „mozis mészárlás” után is, a tettek viszont akkor elmaradtak.
Most Michael Bloomberg, New York polgármestere is a regulázás mellett áll ki. Egy vasárnapi műsorban kijelentette, hogy 48 000 állampolgár fog meghalni az elnök második négyéves terminusa alatt, ha nem tesz semmit. Így Obamának elsődleges céljává kell tennie a fegyvertartás szabályozásának kérdését- véli a független városvezető.
Az elnök és a szabályozást régóta sürgető demokraták mozgástere igen szűk. A Képviselőházban a republikánusok vannak többségben, akik többnyire támogatják az alkotmányban is garantált szabad fegyvertartást. De legfőbb hatalma a kérdésben a Nemzeti Lőfegyver Szövetségnek (National Rifle Association- NRA) van. Bár Bloomberg a fentebb már említett televíziós műsorban azt mondta, hogy az NRA "nem tud aláásni politikai karriereket", a szervezet rendkívül erős és befolyásos a legfelsőbb körökben.
Egyes elemzők arra számítanak, hogy ezúttal Obama szavait tettek követik. Azért is lenne logikus, hogy a második ciklusát töltő elnök ilyen ingoványos talajra téved, mert többször úgysem újraválasztható, így mondhatni nincs vesztenivalója.
A megoldás azonban nem a tiltás lehet, hiszen az a republikánusok és az NRA roppant lobbiereje miatt elképzelhetetlen. Feltehetőleg olyasmi szabályozást alakíthatnak ki, mint amit 1999-ben a Clinton-kormányzat próbált meg. Akkor azt szerették volna elérni, hogy a fegyverboltokban a vásárlóról több információt lehessen kikérni, így gátolva meg, hogy mentális betegek, vagy büntetett előéletű személyek is lőfegyverhez jussanak. A kezdeményezés akkor elbukott.
Kristof megjegyzi, hogy Amerikában a közúti közlekedés szabályozása óta eltelt hat évtizedben 90 százalékkal csökkent a halálos balesetek száma. Talán a fegyvertartás szabályozása is hasonló eredményt hozna.
