Akár ezren is lehetnek azok a bebörtönzött törökországi kurdok, akik nemrég éhségsztrájkba kezdtek megelégelve, hogy másodrendű állampolgárokként kezelik őket és szerintük politikai indíttatásból kerültek börtönbe.
Az ankarai igazságügyi minisztérium hivatalosan 67 büntetés-végrehajtási intézmény 682 fogvatartottját tartja számon a szeptember közepén kezdődött éhségsztrájk résztvevői között. Egyes információk alapján azonban ez a szám elérheti az ezret is. A tiltakozók azt követelik, hogy javítsák a Kurd Munkáspárt (PKK) egykori vezetőjének, Abdullah Ocalannak a fogvatartási körülményeit. Emellett több jogot kívánnak kiharcolni Törökország legnagyobb lélekszámú kisebbsége számára, hisz a kurdok ma például saját nyelvüket sem használhatják hivatalos helyeken.
Aki ma Törökországban kurdként politikai pályára lép, harcol a kisebbség alapvető jogaiért, könnyen a rendőrség zaklatásának lehet kitéve. Az Al-Dzsazíra katari hírtelevízió riportere megszólaltatott egy családot, melynek egyik 20 éves tagja is az éhezők között van. A nyolctagú Dikmen családból ketten börtönben ülnek, egyikük pedig külföldön kért politikai menedékjogot. A család otthon maradt tagjait is folyton zaklatja a rendőrség Isztanbul melletti otthonukban. A családanya a megpróbáltatások miatt orvosi ellátásra is szorul; egy nemzetközi emberi jogi szervezet nyújt neki pszichológiai segítséget.
A börtönben ülő politikai foglyok többsége a legnagyobb törökországi kurd szervezet, a PKK tagja. A nemzeti autonómiáért küzdő politikai csoportot mind Ankara, mind az Európai Unió terrorszervezetként tartja számon. Ebből adódóan legtöbbször tárgyalni nem, csak harcolni szoktak egymással a felek. A börtönökben ugyanakkor- figyelmeztetnek nemzetközi szervezetek- kurd nemzetiségű újságírók is ülnek, akiket jogvédők szerint munkájuk miatt csuktak le.
A hivatalos török becslések szerint a PKK-val folytatott, közel 30 éves fegyveres harcnak eddig nem kevesebb mint 40 000 halálos áldozata van. Ugyanakkor pozitív fejleményekről is be lehet számolni, hiszen a kormányon lévő, iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja nemrég engedélyezte az addig tiltott kurd nyelv oktatását, illetve támogatta egy török-kurd szótár kiadását is. Emellett állami finanszírozásban működik egy kurd nyelvű televíziós csatorna.
A békétlenség és elnyomás Törökország EU-s csatlakozásának is évtizedek óta gátja. (Bár a csatlakozás elhúzódásának hátterében más okok is fellehetők.) A kormánynak tehát elemi érdeke a megegyezés. Egy ellenzéki párt nemrég azzal vádolta a kormányt, hogy titokban kormányügynökök találkoznak a hivatalosan tiltott PKK képviselőivel és tárgyalásokat folytatnak a „terroristákkal”.
Valójában volt nyilvános tárgyalás a PKK és a török kormány között. A 2009 és 2011 közötti időszakban, Oslóban tartott megbeszélések fegyvernyugváshoz vezettek, ám amikor tavaly nyáron a PKK emberei lelőttek 13 török katonát, felbontották a paktumot.
Az éhségsztrájkot Recep Tayip Erdogan miniszterelnök politikai showműsornak titulálta. A kormány feltehetőleg a PKK politikai akciójának tartja a tiltakozást, ezért próbálja élét venni komolyságának. Egyes ellenzéki pártok azonban támogatják a koplalókat. Tüntetéseket is szerveztek parlamenti pártok, amik a rendőrséggel való összecsapáshoz vezettek.
A kurd népcsoport tagjai főként Irak, Irán, Szíria és Törökország egyes részein élnek. Becslések nagyjából 30-40 millióra teszik a létszámukat, legtöbben Törökország területén laknak. Saját államuk nincs, Kurdisztán területe a fent felsorolt államok határvidékein terül el. Az utóbbi időben a politikai elnyomás elől sok kurd menekült az Európai Unióba, valamint az Egyesült Államokba.
