Külügyér

Kötelező lenne dolgozni az Európán kívülről érkező női bevándorlóknak Dániában.

A dán liberálisok megelégelték, hogy 6000 Európán kívülről érkező migráns nőt a szociális háló tartott el az elmúlt 15 évből összesen 10 évig. Ez a szám az összes segélyezett negyedét teszi ki, akik a liberálisok szerint nem is törekednek a munkavállalásra, hosszú távra rendezkedtek be jelen helyzetükre.

Érdekes logikát alkalmaz a párt egyik tagja. Szerinte ugyanis sokan úgy hiszik, ezek a bevándorló nők gyengék és alkalmatlanok a munkavégzésre, ám ez diszkrimináció. Eyvind Vesselbo szerint pedig a dán nyelv ismerete sem okozhat gondot, mivel ha valaki 10 éve az országban él, egyszerűen „nincs joga nem beszélni a dánt”. A kormány illetékese is elismerte, tenni kéne valamit a migráns nők munkavállalásának élénkítése érdekében, ám konkrét lépéseket eddig senki sem javasolt.

Dán politikusok gyakran adnak hangot annak, hogy esetleg vannak olyan családok, ahol a nők kulturális okok miatt nem állnak/állhatnak munkába. Itt ki nem mondva a muzulmán hitű bevándorlókra gondolnak, akik nagy számban vannak jelen az országban. 

Berlin megfúrná Brüsszel tervezetét a vállalati női kvóták bevezetéséről.

A müncheni Süddeutsche Zeitung úgy értesült, a német kormány ukázba adta Brüsszelbe menesztett képviselőinek, hogy legmagasabb szinten képviseljék azt az álláspontot, mely ellenes az EU női kvótával kapcsolatos elképzeléseivel.

A családügyi miniszter, Kristina Schröder, illetve a liberális koalíciós partner tagja, a külügyminiszter, Guido Westerwelle is arra figyelmeztetett a kvótával kapcsolatban, hogy az túlszabályozáshoz vezet. Álláspontjuk szerint a kvóták meghatározását a tagállamokra kéne hagyni.

A tervezetet eredetileg az igazságügyért felelős biztos, Viviane Reading jegyzi. Eszerint a tőzsdén jegyzett vállalatok felügyelőbizottságaiban a nők arányának minimum a 40 százalékot el kéne érnie. Kritérium még, hogy az adott vállalatnak legalább 250 alkalmazottja, vagy 50 millió eurós éves forgalma legyen.

A tervezet már felhígult eredeti, Bizottság által elfogadott állapotához képest. A szankciókat ugyanis a legújabb anyagok szerint a tagállamokra hagynák, a végrehajtó testületekre pedig nem vonatkozna. A cél az lenne, hogy megtörjék a vállalatok vezetőségeiben uralkodó elképesztően aránytalan férfiuralmat. 

33 éve él Afganisztánban az egykori Vörös Hadsereg katonája.

Bakhredtin Khamikov 1980-ban sérült meg, hónapokkal azután, hogy a szovjet csapatok bevonultak Afganisztánba. Az üzbég nemzetiségű Khamikovot helyiek ápolták, majd befogadták. Azóta dús szakállat növesztett és felvette a Sejk Abdullah nevet. Jelenleg természetgyógyászattal foglalkozik.

Khamikovra egy orosz veterán szervezet bukkant rá Sindand tartományban. A veteránok ma is 264 eltűnt személyt tartanak számon, akikből becslések szerint heten még mindig Afganisztán területén élhetnek. Az 1989-es kivonulás után 22 egykori szovjet katona tért vissza önerőből Oroszországba.

Moszkva egy évtizeden át próbálta leigázni akkori szomszédját, ám a mudzsahedinek ellenálltak. A próbálkozás ára így is elképesztően magas volt: egymillió afgán és 15 000 szovjet katona életébe került. 

Míg Mohamed próféta szimpla ábrázolásáért is százak halhatnak meg, szegény Buddhát már vécéülőkékre is rápingálják. 

A thai sajtó felkapta, a helyi hívők pedig kiakadtak azon, hogy egy francia hotel Buddha képeivel dekorálta egyik lakosztályát. Ki tudja, ez önmagában mennyire sértené a thai buddhistákat, a különösen fájó pont azonban a mellékhelyiségben található, ahol is a vallási szimbólumnak számító arckép a vécéülőkén is helyet kapott.

Az interneten egyből megalakultak azok a buddhista csoportok, akik a Hollandiába akkreditált nagykövetüket kérik arra, járja ki a franciáknál, hogy távolítsák el a sérelmezett berendezési tárgyat. A bangkoki francia nagykövet már megkapta a sérelmeket felsoroló levelet, amit a buddhista közösségek kérésének megfelelően feltehetőleg továbbít a hotel menedzsmentjének.

A thai buddhisták sérelmezik, hogy a nyugatiak gyakran, mint menő filozófiára tekintenek a buddhizmusra, míg az elsősorban vallás, így megilletné jelképeit a kellő tisztelet. Bangkokban tiltakoztak már tetováló szalonok előtt is, mivel egyes buddhisták szerint sértő, ha jelképeiket a derék alatti tesfelületekre „varrják”. 

Mindössze három évig kellett nélkülözniük Gori lakóinak híres szülöttük köztéri szobrát. A Sztálint ábrázoló alkotást még a nyugatbarát Mihail Szaakasvili államfő döntésére bontották el. Most ismét szobrot kap a kegyetlen diktátor, amihez egyesek további jelentést társítanak.

A gori Sztálin-mauzóleum egykori munkatársa a BBC-nek elmondta, az idősebb grúziaiak általában kedvelik az ő Joszifukat, a fiatalabb generációk pedig csak azért nem rajonganak érte, mert általában nem érdekli őket a történelem.

A helyieket 2010-ben felháborította az akkori kormánydöntés, melynek értelmében a Sztálin utat többé nem ékesíthette a hatalmas szobor. A tavaly ősszel felálló, inkább oroszbarát kormányzat azonban úgy fest, nem akadályozza meg a közgyűlés döntését, miszerint a szobornak ismét Gori egyik közterén a helye.

Tbilisziben is hullámokat vert a döntés, az ellenzék tiltakozik, a kormánypártiak legalábbis megengedőbbek. Tény azonban, a grúz társadalom nagy része hallani sem akar a totalitarizmus bűneiről, Sztálinban csak az ő fiúkat, az erős vezért látják.