Sztálinizmus sosem létezett. Sztálin következetes és hű marxista volt.

.

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: Már Lenin et. alaposan meghekkelte Marx teóriáit, hogy önigazolást gyártson a bolsevik puccshoz... osztálynélküli társadalom helyett államterrorista kasztot hozott létre egy tudatos proletár osztállyal alig rendelkező országban, ugyanakkor beépítve az orosz imperializmus hagyományait.

@Alick:

A megvalósult leninista rend Marx logikus és hű megvalósítása. Az igazi elhajlás Marxtól Sztálin UTÁN kezdődik.

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: Marx Leninnel ellentétben teoretizáló szobatudós volt, nem pedig utólag ideologizáló gyakorlati puccsista.
Pl. Marx szerint a kapitalizmus a legfejlettebb ország tudatos munkásosztálya által dönthető meg, Lenin viszont a világháború utáni zavarosban halászáshoz kitalálta a "leggyengébb láncszem" elméletét, amihez nem kellett jól szervezett munkásosztály.

Egyébként mai templomos rendi kápolnában láttam egy olyan freskót, amelyen Szép Fülöp és V. Kelemen pápa a pokolba zuhannak alá, a mártír Jacques de Molay nagymester pedig a mennybe emelkedik.
:)

@Alick:

Először is nem igaz, hogy Marx ezt mondta volna. Marx csupán annyit mondott, hogy a kommunizmus a legfejlettebb államokban fog először megvalósulni. Erre azáltal jutott, hogy abból indult ki, hogy a kapitalizmusban az osztályellentétek folyamatosan növekednek, s végül a legfejlettebb országokban elérik a tűrhetetlen szintet, mely miatt a munkásosztály már csak láncait vesztheti, így kitör a forradalom. A gond az, hogy Marx ezen axiómája tévesnek bizonyult: az ellentétek nem növekedtek, hanem csökkentek, s a munkásság egyre jobban kezdett élni a fejlett kapitalista országokban. Emiatt a munkásság egyre nagyobb része a kapitalizmus reformjában és nem eltörlésében lett érdekelt. A forradalmi helyzet egyre csökkent.

Lenin már ismerte ezeket a fejleményeket és végülis igazolta, hogy fentiek miatt a fejletlenebb országokban van nagyobb esély a kommunizmusra. Igaza is lett. Tény, hogy a kommunizmus mint lehetőség az agrárországokban jóval népszerűbb, mint a fejlett ipari államokban. Azaz végülis Leninnek volt ebben igaza, nem Marxnak. marx axiómája ismét tévesnek bizonyult. Az ipari államokban a munkásság túlnyomóan a mérsékelt baloldalt választotta a szélsőbal helyett, mert a szakszervezeti harcra és engedményekre alapozó politika sokkal több eredeménnyel kecsegtetett.

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: Marx abból indult ki, hogy a 3. rend forradalma megteremtette a polgárosodást, amely a termelőerők fejlődését tovább vitte. Ennek megfelelően úgy vélte, hogy a 4. rend forradalma további termelőerő növekedést szabadít fel ott, ahol a termelőerők fejlettsége már túlmutat a kapitalista polgárosodáson. Ez a teória a marxista gazdaságfilozófia alapja, amely a termelőerők növekedésével akarja párhuzamba állítani az általa értelmezett társadalmi fejlődést.
Viszont Lenin nem valamiféle szerveződő proletáriátus élére állt, hanem egy némileg lepukkant agrárországban szervezett saját karhatalmat, ahol egyebek között (a munkásosztállyal állítólag szövetséges) parasztokkal is szembe került. Az igaz, hogy a stabilizáció után erőltetett (hadi)iparosítást hajtott végre, de ez inkább már csak egy utólagos igazodás volt a szerves fejlődés helyett. A SZU-ban sosem volt a "fejlett termelőerők" révén árubőség, csak nehéz- és hadiipar... ez pedig nem igazolta Marx eredeti gazdaságpolitikai téziseit.
Bár szerintem ugyanarról írunk, csak más oldalról érvelünk. :)

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: hu.wikipedia.org/wiki/Nesztor_Ivanovics_Mahno bácsi és a vele való bánásmód hogyan illeszthető a marx-lenin-sztálin-izmus eszmerendszerébe?

@Untermensch4:

Hol az ellentmondás?