Hanyatlóban az a trend, mely szerint amerikai családok a harmadik világból „importálnak” gyereket maguknak. Vajon minek köszönhető, hogy egyre kevesebb az örökbefogadott kirgiz gyermek és eddig milyen következményekkel járt az örökbeadás elüzletiesedése?

A Time magazin aktuális száma egy családi drámát mutat be. Egy amerikai házaspár egy kirgizisztáni árvaházból szerette volna örökbe fogadni a kis Aidant. A gyerekszoba készen állt és úgy tűnt, 2008 karácsonyát már Gabriellel és Frankkel töltheti a pár hónapos árva. A házaspár ezután Biskekbe utazott, ahol találkozhatott a korához képest alultápláltnak tűnt gyerekkel. Azonban a karácsonyt nem tölthette a felkészített új otthonában Aidan, és sosem láthatja már majdnem-családját.

Kirgiz 65-ök. Ennyi, több tucat gyermek várt amerikai nevelőszülőkre, amikor Biskek moratóriumot hirdetett a külhoni örökbefogadásokra. A 2010-es kirgiz események, az elnök elkergetése és a fegyveres összetűzések voltak a közvetlen okok. Azonban a moratóriumot később sem oldották fel, holott erre az új vezetés egyszer már ígéretet tett.

A trend egyértelmű: egyre több országban tiltják be a külföldieknek történő örökbeadásokat. Akkor is megteszik, ha a helyi árvaházakban szörnyű körülmények között tudják csak „nevelni” a gyerekeket. Az okok ugyanis nem szociálisak. Diplomáciai eszköz, a növekvő nacionalizmus hatása számít, a szociális szükség nem.

Moszkva nemrég tiltotta meg az amerikai családoknak, hogy orosz árvaházakból fogadjanak örökbe gyerekeket. Az ok: Washington megtiltotta olyan orosz állampolgárok beutazását az ország területére, akik vétettek az emberi jogok ellen.

A fenti események hatására 60 százalékkal csökkent a fejlődő országokból az Egyesült Államokba örökbeadott gyermekek száma. 2011-ben mindössze 9319 árva érkezett amerikai családok otthonába a hatóságok adatai szerint.

Persze a gyakorlat a moratóriumok elszaporodása előtt sem volt minden negatívumtól mentes. Többször merült fel a gyanú, hogy egyes fejlődő országokban gyermekeket raboltak el, hogy aztán pénzért adják örökbe őket nyugatra. Guatemala több ilyen eset felszínre kerülése után döntött a teljes tiltás mellett. 

Olyan ország is akad, amelyik nem tiltotta be a nemzetközi adoptálást, ám kemény kritériumokat fogalmaz meg. Ilyen Kína, ahonnan rengeteg gyereket fogadtak örökbe korábban, ám a gazdasági bumm óta feltételekhez köti Peking, ki viheti ki az országból az árvákat.