Puerto Rico lakói megüzenték Washingtonnak: szeretnének teljes jogú állammá válni. Ők lehetnének az 51.

A rendkívül szegény karibi ország, Puerto Rico jelenleg az Egyesült Államok társult állama. Önállóságának emléke sem élhet a helyi közösség tudatában, hiszen 500 éven át mindig valamely más hatalom irányítása alatt állt. Először a spanyolok gyarmatosították a szigetet, majd a 19. század legvégén az Egyesült Államok orozta el.

Múlt héten az amerikai állampolgárnak minősülő szigetlakók arról döntöttek, hogy társult állam helyett teljes tagságot szeretnének az országban, azaz Puerto Rico lehetne az Egyesült Államok 51. tagállama.

A szegény ország anyagi helyzetének javulását is várhatná a teljes tagságtól, hiszen részesülhetnének a központi forrásokból, úgy mint például a kiegészítő szociális támogatásokból. Egyes számítások szerint nem kevesebb, mint 22 milliárd amerikai dollárnyi éves bevételre számíthatnának a központi költségvetésből, mely jelentős segítség lenne a kis, 4 millió lakosú államnak.

Az is érthető, hogy Puerto Rico lakossága szeretne dönteni saját elnökéről- az ő államfőjük is Barack Obama-, és azt is joggal várja el, hogy képviselettel rendelkezzék a Képviselőházban és a Szenátusban egyaránt.

Washingtonnak jól jön, hogy társult államként gyakorlatilag sajátjának tekintheti Puerto Rico területét, hiszen az ott állomásozó tengerészgyalogság egyfajta előretolt egység a karibi térségben. Ugyanakkor a jelenlegi kapcsolat nem kiegyensúlyozott a helyiek szerint, akik úgy ítélik meg, hogy ha az USA előnyöket kovácsol társult tagságukból, ők is szeretnének kapni valamit cserébe.

Az elvárás a számok tükrében is érthető. Puerto Rico lakosságának csaknem fele a létminimum alatt él. Ez az arány duplája annak, ami az Egyesült Államok legszegényebb államában, Mississippiben tapasztalható. Az elmúlt években rekordméreteket ölt a gyilkosságok száma és a drogpiac is egyre jobb terepnek tartja a szigetet.

A javaslatot most a Kongresszus mindkét házának sima többséggel kell elfogadnia ahhoz, hogy Obama elé kerüljön, aki aláírásával megadhatná a teljes tagságot, és a felemelkedés reményét Puerto Ricónak.

Bár az újraválasztott elnök talán hajlana a státusz megadására, egyes képviselők és szenátorok arra panaszkodnak, hogy nem elég világos a népszavazás után sem, mit is akar a sziget népe. A múlt heti referendum két kérdésből állt. Az egyik a társult állam megszűnését firtatta, amire 52% bólintott rá. Egy másik pedig azt, hogy szeretnének-e függetlenedni, vagy az USA államaként csatlakozni. Erre 61 % voksolt igennel, de sokan csak az egyik kérdésre szavaztak. Ugyanakkor a helyiek akaratáról árulhat el valamit az, hogy nemrég egy csatlakozás-párti kormányzót választottak meg.

A kételyekbe bele is bukhat a kezdeményezés. Az is problémás, hogy Puerto Rico sem nem Demokrata, sem nem Republikánus párti, így egyik párt sem áll a csatlakozás ügye mellé. Így viszont csak egy szegény, eladósodott, óriási munkanélküliséggel küzdő új állama lenne az Egyesült Államoknak, ami a most sem túl rózsás gazdasági statisztikákat tovább rontaná.