Hogy kerültek horogkeresztet formáló alakzatba egy németországi erdő vörösfenyői? A német bürokrácia kafkai harca a zernikowi erdő „szvasztikátlanításáért”.

Jó évtizede írt a Süddeutsche Zeitung egy elképesztő történetről, ami egy brandenburgi tájépítész-gyakornok 1992-es felfedezéséről szól. 140 vörösfenyő, hatvan négyzetméteren tűnt ki a sok zöld fenyő közül, vöröses-barnás színével. A fotó láttán a fiatalember nem hitt a szemének: a fák egy szabályos horogkeresztet formáztak.

Későbbi kutatások aztán megerősítették, a fákat az 1930-as években ültették, és nem a véletlen műve, hogy minden tavasszal és ősszel, ahogy a vörösfenyő levelei levetik zöld színüket, egy szvasztikát ábrázol. Azóta sok legenda kering a köznyelvben, melyek a fák ültetésének körülményeit próbálják tisztázni. Egyik teóriáról sem bizonyosodott be, hogy igaz volna- írja a Spiegel Online.

A felfedezés híre nemzetközivé lett, így 1995-ben már az államfői irodából érkezett a kérés a helyi hatóságok felé; távolítsák el a szégyenletes jelképet. Neki is estek a vörösfenyőknek, amikből 40-et vágtak ki, azonban nem sokkal később bebizonyosodott, ez is kevés volt, a horogkereszt továbbra is látható. A csúnya malőr újabb nemzetközi figyelmet hozott az észak-keleti Zernikow térségének. Ekkor- félve, hogy az erdő a neonácik zarándokhelyévé válhat- a mezőgazdasági minisztérium elrendelte az összes alakzatban lévő fa megsemmisítését, ám a helyi hatóságok tulajdonlási vitákra hivatkozva csak 25 fa kivágására adtak engedélyt. Ekkor azonban már jól megkomponáltan hajtották végre az irtást, 2000-ben így végre megoldódott az erdei szvasztika problémája, a jelkép láthatatlanná vált.

A zernikowi horogkeresztet formáló erdő nem állt egyedül annak idején. A második világháború után több jelentés is született arról, hogy Németország egyes részein hasonlót észleltek. 2006-ban a New York Times írt arról, hogy Kirgizisztánban találtak egy hatalmas horogkereszttel ellátott erdőt. A helyiek egy háború után oda menekült nácit sejtettek a dolog mögött, de végül itt is annyi teória született, hogy a valós eredet homályba vész.