Bár a Közel-Kelet és a világ figyelme most inkább az izraeli-palesztin konfliktusra irányul, Szíriában sem nyugszanak a fegyverek. Az újabb hírek alapján azonban a lázadók sem töltik be a „jófiú” szerepét.
A szíriai polgárháború Basár el-Aszad rezsimjének brutális támadásaival kezdődött. Tömegével érkeztek információk emberrablásokról, a civil lakosság elleni támadásokról és egyéb kegyetlenségekről, amiket a diktátor hadserege követett el. A kegyetlenkedés azonban már nem csak a kormánypárti erőkre jellemző.
November elsején Aleppóban a lázadók rajtaütöttek egy kormánypárti hadsereg által fenntartott ellenőrzőponton. Az épületet sikerült bevennie az ellenzékieknek, akik a túlélőket nem kímélték. 11 embert fektettek a földre és lőttek agyon helyben.
A fenti esetet egy londoni székhelyű szíriai emberi jogi szervezet hozta nyilvánosságra. Más szervezetek is szót emeltek már a lázadóknál is egyre gyakoribb kegyetlen módszerek ellenében. Az Amnesty International a múlthéten megalakult ellenzéki kormány figyelmét hívta fel arra, figyelje a lázadó hadtestek tevékenységét, és előzze meg a jogsértéseket. A történtek kapcsán egyes felkelői csoportok szintén felháborodásuknak adtak hangot.
A helyzetet azonban félő, mégsem lehet központilag kezelni. Bár a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) egyre inkább egy szervezett erő képét mutatja, a káoszban országszerte kisebb fegyveres csoportok alakulnak, melyek tevékenységére senki sem lehet hatással. Az FSA által létrehozott börtönöket folyamatosan ellenőrzik független szervek, ám közben kisebb lázadói csoportok gyakran az utak mentén lövik agyon ellenségeiket.
A monitorozást az is nehezíti, hogy alig vannak külföldi újságírók az országban. A felkelés kezdetekor az Aszad-rezsim gyakorlatilag lezárta a határait a külhoni sajtó előtt, és azóta is csak kevesen tudtak bejutni az országba. A legtöbb beszámoló gyakran ellenőrizetlen forrásból érkezik. Gyakoriak ugyan a képi dokumentációk, amik az interneten keringenek, ám a gyakran mobiltelefonokkal készített, rosszminőségű videók is alkalmasak lehetnek a manipulációra, hangulatkeltésre.
Egy kirívó esetet említ a német Spiegel a manipulációk kapcsán. Augusztusban került fel a netre egy felvétel, melyen az látható, hogy embereket löknek a mélybe egy többemeletes épület tetejéről. Az orosz RT televízió ezt arra használta fel, hogy bizonyítsa, jól döntött Moszkva, amikor a lázadások kezdetétől fogva a jelenlegi hatalom mellett áll. Kommentárjuk szerint ugyanis a postaépületről a lázadók civil postai alkalmazottakat löknek le. A Human Rights Watch azonban kinyomozta; az épület tényleg egy posta, ám a tetőről a lázadók az ott megbújt és válogatás nélkül bárkire tüzet nyitó mesterlövészeket taszították a halálba. Ez persze attól még egy barbár tett, ám az RT beszámolója teljesen más képet fest a történtekről.
Sajnos azonban a fenti eset elszigetelt, általában a videók és fotók többségének történéseit nem sikerül hűen rekonstruálni. A kegyetlenkedések eszkalálódásában az is közrejátszhat, hogy a lakosság másként értékeli a lázadók gaztetteit, mint az Aszad-katonákét. Sokak szerint az ellenzékiek, ha jogsértően és brutálisan járnak el, azzal csak bosszút állnak a kormánypárti fegyveresek eddigi eljárásain. Tény, hogy a felkelések kezdete óta rendkívül sok véres történet keringett a kormányerők tetteiről, akik nehézfegyverzettel irtja a lakosságot. A szemet szemért azonban eltántoríthatja a nyugati közvéleményt a felkelők oldaláról.